Nyitókép: Pxhere

Most vasárnapra ébredve veszítünk egy órát, idén is

Infostart
2022. március 26. 06:00
Szombatról – ami kivételesen munkanap – vasárnapra virradó éjszaka 2 óráról 3-ra kell előreállítani az órákat. Bár az Európai Unió három éve arról határozott, hogy eltörli az óraátállítást, még mégis arról kell beszélnünk, hogyan tudjuk csökkenteni ennek rossz élettani hatásait. Nézzük hát!

Szombatról vasárnapra virradó éjszaka hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát. Az ezzel járó szokásos kellemetlenséget, nyűgöt és kialvatlanságot tetézi, hogy ez a szombat áthelyezett munkanap a március 15-i hosszú hétvége miatt.

Sokan szívesen elfeledkeztek volna az óraátállításról, az indokok mellett szerepel, hogy az energiatakarékosság szempontjából már nincs akkora jelentősége, mint a bevezetésekor volt, bonyodalmat okoz, például a közlekedési menetrendekben és megviseli a szervezetet, különösen a tavaszi, amikor vesztünk egy órát, így döntött az Európai Unió is, aztán mégis minden maradt a régiben.

A XX. század elején bevezetett nyári időszámítás szabályait az EU 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvet is alkotott róla. Noha az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás törléséről,

a tagállamok nem tudtak választani a téli és a nyári időszámítás közül.

Aztán jött a koronavírus-járvány, a dilemma háttérbe szorult, egyelőre zárójelbe tették a végrehajtását. Az ősszel Csehország az uniós tagállamok közül elsőként határozott úgy, hogy nem választ a nyári és a téli időszak időbeállítása között, hanem folytatja az átállást ősszel és tavasszal a kétféle időmérés között legalább öt évig. Tulajdonképpen máshol, így nálunk is ez lett a gyakorlat.

A világ nagyobb részén nincs óraátállítás:

A nyári időszámítás használata a Föld országaiban: jelenleg van (kék) – jelenleg nincs, de korábban volt (narancssárga) – nincs és soha nem is volt (vörös) – Forrás: Wikipedia

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban az InfoRádió érdeklődésére úgy fogalmazott: „Magyarország nyitott arra, hogy ha a többség úgy gondolja és konszenzus van ebben, az óraátállítást töröljük, de egyedül ezt Magyarország nem tudja megtenni.”

Óraátállítás pro és kontra

Nézzük meg alaposabban – korábbi összeállításunk mentén –, mit nyerünk és mit bukunk a kétféle időszámítással.

Előnyök, érvek

  • a dolgozó/tanuló ember munkája végeztével még világosban eltölthet néhány szabad órát
  • világosban szívesebben sportol az ember, ennek jótékony hatása van az egészségre
  • több órát vagyunk fényben, több D-vitamint veszünk fel, erősödik az immunrendszer
  • jobb az ember hangulata világosban, mint sötétben
  • csökken a közúti balesetek száma, jobbak a látási viszonyok
  • kisebb az áramfogyasztás (évente és fejenként mintegy 500 forinttal, csecsemőtől aggastyánig)
  • a turizmusból származó bevétel nő

Hátrányok, ellenérvek

  • a negatív élettani hatásokhoz, a közérzet romlásának mértékéhez nem mérhető a gazdasági haszon, amely miatt az óraátállítást bevezették
  • az általa okozott alvászavarok akár 1-2 hetet is tönkre vághatnak az embereknél, csökken a koncentrációképesség és kibillenhet a szív ritmusa is, ingerültség jelentkezhet, étvágytalanság is, ennél fogva emésztési problémák
  • az átállítás időszakában a közúti balesetek száma 2 százalékkal nő
  • kényelmetlen az órákat állítani – vagy arra figyelni, hogy kell-e őket állítani az automatikus átállás miatt
  • a közlekedési eszközök menetrendje erre az éjszakára részben borul
  • a szezonális depresszióban szenvedők komolyabban megsínylik ezt az időszakot, hisz reggel sötétebben kell kelniük
  • az iskolások álmosabban ülnek padba – otthoni munkarend mellett a gép elé –, ha viszont később kapcsolódnak be az oktatásba, az előreállítás miatt elveszítenek egy órát
  • az állatok fejési idejének megváltoztatása hátrányosan érinti a tejhozamot, 10 százalékos veszteség is lehet

Mit szól az alvásszövetség?

Egy órával kevesebbet aludni nem mindenki számára tűnik erőfeszítésnek, azonban az átállítást követő hétfői napon megszaporodó balesetekről, szív-érrendszeri halálozásról, és a következő napo(ko)n általában 40 perccel kevesebb alvásról árulkodnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Alvás Szövetség.

A kormányok által döntést igénylő kérdés: a standard (jelenleg téli) vagy a nyári időszámítást állandósítsuk? Arról, hogy vajon mi jobb az embereknek, nagy a vita, függ attól is, ki, hogyan és hol él. Van, aki szeret később lefeküdni, következésképp tovább aludni, és van, akinek a reggel korán kezdődik. A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári hosszabb nappalokra – írja az alvásszövetség.

Az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint

az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő

– állapítják meg. Szerintük a kérdéskör komoly gazdasági és társadalmi összehangolást igényel nemzetközi szinten.

Hogyan tompíthatjuk a hatását?

Az óraátállítás hatásainak csökkentését segíti a szabadban végzett reggeli sporttevékenység azáltal, hogy szerotonint termel az agyban, és ettől könnyebb az átállás. Jó trükk reggel erős fényt csinálni otthon.

Lehetőség szerint kerüljük a magas koncentrációval járó feladatokat a jövő héten, és érdemes észben tartani, hogy a következő napokban közlekedési balesetnek nagyobb eséllyel vagyunk kitéve, magyarán legyünk fokozottan óvatosak az utakon.

A közösségi közlekedést módosítja valamennyire a vasárnap 2 órakor történő óraátállítás, a MÁV járatait érintő változások itt találhatók.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Óraátállítás – G. Németh György elnök, Magyar Alvás Szövetség
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást