Nyitókép: Steve Parsons

Nem a balszerencse miatt érik egymást a pusztító erejű viharok

Infostart
2022. február 21. 17:51
A fél Európát megtépázó viharciklonok még nem csendesedtek el, és bár Magyarország mélyen bent van a kontinens közepén, a hatásukat mi is érezzük.

Dudley, Eunice. Két név, amelytől hangos volt az európai sajtó a múlt héten. Ritka, hogy az angol meteorológusoknak egyszerre két vihart is el kelljen nevezniük, és az is figyelemre méltó, hogy nagy területre piros fokozatú veszélyjelzést rendeltek el a szigetországban. Az pedig még ritkább, hogy hármat is el kell nevezniük, márpedig most ez történik: már itt is van a harmadik vihar, Franklin.

A „szörnyetegek” azonban nem csak Nagy-Britanniát, de Észak- és Közép-Európát is megtépázták, szelét még hazánkban is éreztük. Vajon véletlen, hogy egymást érték a szélviharok, vagy valami más áll a háttérben? – teszi fel a kérdést cikkében az rtl.hu, mások mellett arra is kitérve, hogy mitől vihar a ciklon. A lényeg, hogy a szél erőssége egy ciklonban a légnyomás változásától függ: minél nagyobbak a különbségek, minél gyorsabban csökken a nyomás, annál nagyobb pusztításra képes a vihar.

Nem véletlenül jön csőstül a baj

Mint írják, ahhoz, hogy megértsük, miért követik rendre egymást az erős ciklonok, utazzunk el képzeletben az Atlanti-óceán azon részére, ahol egymásnak feszül a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg levegő. Ha a szél nyugati és nem észak-déli, akkor a légtömegek nem keverednek el egymással, hanem elcsúsznak egymás mellett, így egyre csak nőnek a hőmérsékleti különbségek az ütközési zóna két oldalán.

Ez ahhoz hasonló feszültséghez vezet, mint amikor kifeszítünk egy hosszú gumiszalagot. Ha ezt a pattanásig feszülő szalagot aztán valahol megpendítjük, akkor a hullám nagyon gyorsan végigfut anélkül, hogy gyengülne – magyarázzák.

A Nagy-Britanniára lecsapó Eunice nevű vihar részben megbontotta a londoni O2 Aréna tetőszerkezetét. 2022. február 21. (Photo by Yui Mok/PA Images via Getty Images)

A valóságban is hasonló történik a hideg és meleg levegő határán: a végigszaladó hullám maga a ciklon, ami egyrészt

nagyon gyorsan halad kelet felé, másrészt a termodinamika törvényei miatt egyre erősödik.

A fennálló különbségeket azonban egy ilyen tulajdonságú légörvény nem képes hatékonyan megszüntetni, ezért jellemzően több másik is követi, amelyek lassacskán elvégzik a „piszkos munkát”. Amíg pedig nem végeznek, a partvidéki és balti államokban jobb, ha rögzítenek mindent, ami kültéren van és a szél által mozdítható.