Nyitókép: pixabay

Nincs a Földnek olyan pontja, ahova ne jutnának el a mikroszennyezők

Infostart / InfoRádió
2020. november 29. 10:19
Első alkalommal találtak mikroműanyagot déli-sarkvidéki édesvizekben spanyol kutatók, ráadásul szigorúan védett területen.

A Madridi Autonóm Egyetem (UAM) munkatársainak tanulmánya szerint poliészter-, akril- és teflontöredékeket találtak. A különböző formájú és színű részecskék mérete kisebb mint öt milliméter.

Eddig csak azt lehetett tudni, hogy a mikroműanyagok bejutottak a "bolygó nagy részének" tengereibe, folyóiba és talajába, de most már az Antarktisz egy védett területén, a Livingston-szigethez tartozó Byers-félszigeten is megtalálták ezt a szennyezőanyagot.

Ez a terület 1966 óta áll védelem alatt,

csak nagyon korlátozottan elérhető: kizárólag tudományos okokból, kis csoportokban és az antarktiszi hatóságok külön engedélyével látogatható. Emiatt "a kutatóknak valóban csak nagyon kis száma juthatott el a régióba, és kizárólag nagyon alapos okkal" - hangsúlyozták a tanulmány szerzői.

A spanyol szakértők vizsgálataikat az egyik olyan édesvízi patakban végezték, amely a nyári hónapokban átfolyik ezen a területen. A tudósok megbizonyosodtak arról, hogy senki nem járt a vizsgálat ideje alatt a patak közelében. A patak vizét hálókkal szűrték meg.

A mikroműanyagok a nem megfelelően ártalmatlanított nagyobb műanyaghulladékból alakulnak ki,

ezért fontos az egyszer használatos, főleg csomagolásként alkalmazott műanyagok mennyiségének minimálisra csökkentése - hívták fel a figyelmet a tudósok.

Az év elején először találtak antarktiszi jégmintákban mikroműanyagokat, annak 14 különféle változatát. A térségből gyűjtött vízmintákban, tengeri üledékekben és hóban már korábban bukkantak ilyen szennyezőanyagokra.

Egyre több ilyen anyagot gyárt az emberiség

Korábban a Greenpeace is talált a világ eldugott helyein hasonló részecskéket - mondta az InfoRádiónak Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője. Kiemelte, a levegővel – esővel, széllel –, valamint a tengerrel tudnak eljutni ilyen helyekre ezek az anyagok.

Nincs a földnek olyan pontja, ahova ne jutnának el a mikroszennyezők, és sajnos egyre több olyan anyagot gyártunk, amelyek nagyon lassan vagy szinte egyáltalán nem bomlanak le, és sok ilyen anyag károsítja az élőlények hormonrendszerét - fejtette ki a Greenpeace munkatársa.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Simon Gergely
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást