Nyitókép: Wikipédia/James Gathany/CDC

Mi csalogatjuk magunkhoz az egyik legveszélyesebb szúnyogot

Infostart
2020. július 5. 06:30
Az agresszív tigrisszúnyognak évek óta több tucatnyi példánya tűnik fel Magyarországon is. Még nem tudni, hogy képes-e áttelelni itt.

A szárazság után beköszönő csapadékos, meleg időjárás kedvez a csípőszúnyogok fejlődésének. Ilyen időben tömegesen kezdenek el szaporodni a szúnyogok, köztük nemcsak a hazai, hanem az újonnan megjelent idegenhonos fajok is. Utóbbiak közé tartozik a tigrisszúnyog is, amely populációja feltérképezéséhez a lakosság segítségét kérte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete.

Hogy miért is ennyire veszélyes ez a faj, arról Soltész Zoltán, a központ tudományos munkatársa, a kétszárnyúak szakértője beszélt a 24.hu-nak.

Mint elmondta, a tigrisszúnyog hossza öt milliméter, fekete testét határozott, hófehér sávok és foltok tarkítják, így könnyen felismerhető. Neve nem a kinézetére, hanem a vérmességére utal.

Az Európában megszokott fajokhoz képest rendkívül agresszíven támad, ráadásul fényes nappal, ragyogó napsütésben is számíthatunk a csípésére – közölte Soltész Zoltán.

Ázsia trópusi, szubtrópusi vidékeiről származik, nemzetközi szállítmányokkal jutott el számtalan helyre, így Magyarországra is. Azt még nem tudni, hogy képes-e áttelelni itthon, vagyis kialakulhatnak-e stabil magyarországi populációi. Ha két egymást követő évben is megtalálják a tigrisszúnyogot egy adott területen, akkor sem biztos, hogy áttelelő példányokról van szó, újbóli behurcolás is elképzelhető.

Évek óta több tucatnyi példányát jelzik az ország különböző pontjairól.

Tavaly a több mint 400 lakossági észlelésből 48 valóban tigrisszúnyog volt, a legtöbb bejelentés Budapestről érkezett.

Összesen 53 szúnyogról tudni Magyarországon, de a tigrisszúnyog azért veszélyes, mert átadhatja a dengue-lázat okozó vírust, az agyvelőgyulladást okozó japán encephalitis vírust, a sárgaláz és talán a zika kórokozóját is. A szakértő kifejtette: ezek a betegségek eddig csak úgy jelentek meg itthon, ha valaki trópusi útjáról megfertőződve tért haza. Ha viszont itthon megcsípi az adott kórokozóval kompatibilis szúnyog, már elindulhat a fertőzési lánc.

Egy szúnyog kevés a járványhoz, ahhoz nagy létszámú, stabil állományra van szükség. Soltész Zoltán kiemeli, hogy ilyet még nem találtak itthon.

A tigrisszúnyogok eredeti, trópusi élőhelyükön faodvakban meggyűlő vízbe rakják petéiket, és mivel Európában kevés az ilyen, alkalmazkodtak. Bármilyen víztestben kifejlődnek, ami nem érintkezik közvetlenül a talajjal: esővízgyűjtő hordóban, kidobott gumiabroncsban, tálkában, cserépben, vödörben, virágalátétben, amiben megáll egy kis víz. Tehát azzal sokat tehetünk a védekezésért, ha nem hagyunk ilyen, ideális körülményeket biztosító helyet a kertben.