Több mint egy hónapja nem érte el hazánkat komolyabb, az egész országra kiterjedő csapadékzóna, ennek következményeként a talajok felszíne poros, az őszi kalászosok, mint a repce, valamint a kapásnövények kelése pedig akadályoztatott. Különösen
a talaj felső 20 centiméteres rétege száraz, amely nedvességtartalma alig éri el a 25-30 százalékot, amit a növények hasznosítani tudnának
– magyarázta az InfoRádiónak az Országos Meteorológiai szolgálat éghajlatkutató. A mélyebb részek vízellátottsága egyelőre viszont lényegesen kedvezőbb, köszönhetően annak, hogy késő ősszel, illetve télen meglehetősen sok csapadék hullott, feltöltve az említett rétegeket.
Lakatos Mónika arra is kitért, a hét további részében sajnos legfeljebb elszórtan lehetnek záporok és zivatarok az OMSZ előrejelezése szerint. Szombaton érkezik ugyan egy enyhe hidegfront, de az ország legnagyobb részén nem hoz csapadékot, tehát folytatódik a szárazság. A valószínűségi előrejelzések azt mutatják, hogy
leghamarabb jövő hét közepén várható kiadós eső.
Köszönhetően a műholdas információs rendszerek elterjedésének, a meteorológiai szolgálat nemcsak a itthoni, hanem a környező régiókban tapasztalt viszonyokról is képet kaphatnak – jegyezte meg a szakértő. A Duna-régió aszály kockázatát vizsgáló projektjében kialakításra került, 2018 júniusa óta üzemelő műholdas aszálymonitoring rendszer bárki számára hozzáférhető az interneten. Itt a térségre, Európára vonatkozó különböző aszályindexeket, talajnedvességmutatókat lehet megtekinteni.
Ennek adatai alapján egyértelműen látszik – tette hozzá az éghajlatkutató –, hogy a környező országokban is komoly aszályok alakultak ki. Különösen Magyarországtól északra és keletre, tehát Lengyelországban, a balti államokban, Belorussziában, Ukrajnában és Moldovában nagyon szárazak a talajok. De még az olyan területeken is, ahol meglehetősen ritka a vízhiányos helyzet, így Írországban, Skóciában is aszály van. Hasonlóképp, mint Franciaország északi, vagy Németország keleti területein, és Dániában, Finnországban is szárazak a talajok.
Amit kivételként lehet említeni, az az Ibériai-félsziget, ahol a szokásosnál is több csapadék hullott – ismertette Lakatos Mónika.