A déli kontinensen, Ausztráliában kétharmad Magyarországnyi területen tomboló tüzek akkora hőt szabadítanak fel, amely már jelentősen befolyásolja a légköri folyamatokat, és az időjárás alakulását is: olyannyira, hogy zivatarfelhőket gerjeszt, vagy akár a ciklonok útvonalát is meg tudja változtatni - mondta az InfoRádiónak Török László meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
A nagy mennyiségű hő fölszabadulásakor ugyanis olyan légáramlatok keletkeznek, amelyek el tudják terelni ezeket a légköri jelenségeket, folyamatokat is az adott, egyébként normálisnak mondható pályájuktól, útvonaluktól.
A problémát fokozza, hogy a nagy mennyiségű hő fölszabadulása nyomán keletkező felhőkből nem a tüzek helyszínén esik csapadék,
hanem kilométerekkel távolabbra, és így a tűz eloltásában sem segíthetnek ezek a felhők - tette hozzá a meteorológus.
Míg Ausztrália tüzes időjárási anomáliával kénytelen szembenézni, Magyarországon inkább az évszakhoz kapcsolódó jelenségre lehettek figyelmesek Kazincbarcikán, amely kialakulásában mégis nagy szerepet kapott az ausztrálhoz hasonló extrém hőkibocsátás.
Az ipari hó egy speciális légrétegeződés előfordulásának függvénye.
A Kárpát-medencében ugyanis körülbelül 1000-1500 méter magasságban húzódik egy záró légréteg - gyakorlatilag olyan, mintha egy fedő lenne. Ilyenkor a nagyobb hőt kibocsátó üzemek, hőerőművek már elegendő energiát adnak ahhoz, hogy bele tudjanak szólni a környezetük időjárásának alakításába. Kazincbarcikán az ottani hőerőmű felszálló meleg levegője olyan légáramlatokat indított be, ami csapadékképződéssel járt a nagyon hideg levegőben, ami be volt zárva a Kárpát-medencébe. Ez pedig hó formájában jelent meg a környékben - tette hozzá Török László.