Kutatások bizonyítják, hogy elmúlt tíz évben attitűdváltás következett be: egyre több apa érzi úgy, hogy a gyereknevelés az ő dolga is, nem csak az anyáé - mondta az InfoRádióban Pető Andrea egyetemi tanár, az MTA doktora.
"Elsősorban a nagyon jó anyagi helyzettel rendelkező apáknál lett most ez sikk, hogy osztoznak a feladatokban a partnerükkel. Ennek eredményeképpen mind a nők, mind a férfiak, mind a gyermekek kevesebbet szoronganak, kevesebb antibiotikumot szednek, tehát az életminőség jelentősen javul."
Az apa gyermekgondozási szerepének felértékelődése ugyanakkor kettős nyomás alá helyezte a férfiakat - tette hozzá Pető Andrea.
"Jó apának és nagyon jól kereső munkavállalónak is kell lennie egyszerre. Itt van egy komoly feszültség. Komoly érdeke a munkaadónak, hogy minél inkább kizsákmányolható munkaerők dolgozzanak, emellett jelenik meg az emberi jog, emberhez méltó élet-e az, ha az ember nem láthatja a gyermekét, miközben felnő?"
A kutató szerint
ezt a feszültséget csak akkor lehet megoldani, ha az államok az apák érdekében mindenhol felvállalják a konfliktust a munkáltatókkal.
Ehhez jó alap lenne az Európai Parlament idén nyáron elfogadott ajánlása, amely minden tagállamban tíz napra növelné az apák pótszabadságát - emlékeztetett Pető Andrea.
"Ez nemzeti hatáskör, meglátjuk, hogyan vezetik ezt át a nemzeti jogrendekbe, hosszú távon nem lehet nem felvállalni ezt a konfliktust a munkaadókkal. Érdekes lesz figyelni a folyamatokat" - tette hozzá.
Ausztria tehát már túlteljesítette az Európai Parlament ajánlását, hiszen az osztrák apák mostantól egy hónapos pótszabadságra mehetnek, de még így sem kapnak annyi időt, mint
Svédországban, ahol 16 hónap a gyermekek után járó szabadság, és ebből két hónapot az apáknak kell otthon lenniük
a gyerekükkel.