Csaknem 20 ezer ember életét mentette meg az elmúlt 25 évben a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság. Az eredmény azonban nemcsak a rendvédelmi szerv munkájának, hanem a korszerű viharjelző rendszernek is köszönhető - mondta az InfoRádióban Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője.
"Ez egy Siófok méretű város lakosságának felel meg. Ez a közel 20 ezer ember nyilván nem csak a vízirendészetnek köszönheti az életét, profi műszaki háttér segíti a tevékenységet a tavon,
ami Európában is szinte egyedülálló; jelenleg 32 stabil viharjelző és három, már a tómederben található jelző mutatja előre a vihar közeledtét, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a rendszert az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai kezelik, emberek töltik fel tartalommal, és a professzionális háttér nélkül az egész rendszer nem lenne hatékony."
A vízirendészet abban érdekelt, hogy ne történjen egyetlen baleset se a tavon, de természetesen látják, hogy az emberi felelőtlenség folyamatosan szedi áldozatait, de ez, mint Horváth László mondja, sosem szabad, hogy a felelős szervek hibájából történjen.
Arról, hogy hogyan lehet elkerülni a balatoni viharok okozta szélsőséges történéseket, azt mondta,
figyelemmel kell kísérni a viharjelzők jelzéseit és be kell tartani a szabályokat.
"Ha valaki a parti sávot betartja és elsőfokú viharjelzésben nem távolodik el jobban, mint 500 méter, másodfokú viharjelzésnél pedig nem fürdik, akkor már nagyon sokat tett a biztonságáért" - egyértelműsítette Horváth László, aki szerint például a villámokat sem veszik sokan figyelembe, pedig az kifejezetten olyan veszély, ami váratlan helyről is érkezhet.
A viharjelzés a Balatonnál egyébként már 85 éves, a mögötte álló technikát pedig szuperszámítógépek biztosítják, bevonva műholdak és radarok segítségét.
Mint az InfoRádiónak az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője, Horváth Ákos elmondta, bár nagyon odafigyeltek a rendszer létrehozatalakor, mégis 1961. július 13-án egy olyan szörnyű vihar tört ki a tónál, ami számos ember életét követelte; onnantól kezdve kidolgozták a jelzés alapos meteorológiai hátterét is. Ma pedig?
"Van egy technikai rész, amit a katasztrófavédelem üzemeltet, ezek pedig a jól ismert villogó lámpák, amik az első- és a másodfokú viharjelzést mutatják. Ehhez tartozik, hogy ahogy fejlődik a világ, egyre több rendszerünk van, most már az obszervatórium tornyában ülő kolléga mögött komoly meteorológiai infrastruktúra áll, számítógépek radarokkal, műholdképekkel, de még így van a légkörnek egy bizonyos százaléka, ami annyira kaotikusan viselkedik, hogy nem tudunk mit csinálni, olyan ki kell adni a jelzést. Ezt pedig figyelni kell, így megelőzhető a baj" - fejtette ki Horváth Ákos.
A másodfokú jelzés 60 km/h-s szélnél kezdődik,
ha a parton vagyunk nem is olyan nagy, de a nyílt vízen komoly hullámzást és szélnyomást jelent.