A legutóbbi repülési rekordot tavaly június 29-én mérték, amikor egy nap alatt 202 157 repülőgép szállt fel és egyszerre 19 ezer repülőgép tartózkodott a levegőben. A légiforgalom rohamos növekedéséről Sajtos Zoltán, az Aero magazin főszerkesztője számolt be az InfoRádióban. A statisztikák szerint 15 évente megduplázódik a légiforgalom.
A gyártók azon dolgoznak, hogy az új gépek egyre költséghatékonyabbak és klímabarátabbak legyenek, és e két törekvés egy irányba mutat. Több légitársaság és hajtóműgyártó bioüzemanyaggal próbálkozik, az elektromos repülés még nagyon gyerekcipőben jár - mondta Sajtos Zoltán.
Napjainkban a légiközlekedés a globális üvegházhatású gáz kibocsátás 10 százalékáért felelős, de 2050-re ez a szám akár 50 százalékra is emelkedhet – erre már Horváth Zsolt környezetmérnök, a Levegő Munkacsoport munkatársa hívta fel a figyelmet. Horváth Zsolt azt is megvilágította, hogy miért fokozottan ártalmas a légiközlekedés:
mivel a repülők a sztratoszféra alsó határán közlekednek, minden más közlekedési formához képest 3-4-szeres klímaváltozást előidéző hatást okoznak.
Ebben a magasságban igen csekély a függőleges irányú légáramlás, az itt kibocsátott anyagok akár 50-200 évig is fennmaradhatnak.
Horváth Zsolt hozzátette világszerte egyre népszerűbbek a klímaváltozás ellen harcoló, a repülést kerülő mozgalmak. "Az igazi megoldás az, ha csökkentjük az utazásaink számát, hiszen a folyamatosan növekvő igények mellett bármilyen technológiai fejlesztés is lehetetlenné teszi a szén-dioxid-kibocsátási célok megvalósítását" – fogalmazott, hozzátéve: Svédországban 5 emberből 1 repülőgép helyett alternatív közlekedési eszközt – például vonatot – választ.
Magyarország úttörő szerepet vállalt a szabad légtérhasználat bevezetésében.
Hazánk légterét a lehető legrövidebb idő alatt szelhetik át vagy hagyhatják el a repülőgépek, így segítve az üzemanyagspórolást.