Míg harminc évvel ezelőtt szinte csak a cserepest vásárolta a magyar lakosság, az utóbbi években a halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém: már 70 százalékban ezt a vágott virágot keresik a vevők.
Előtérbe kerültek a különlegességek
A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet (70 százalék), de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény. A nagyvirágúakból (Palisade, Creamis stb.) becslések szerint 12-13 millió szál, a közepes-nagy virágúból 1,5-2 millió szál fogy. Emellett a csokros – amely egész évben kelendő – és a cserepes fajták is választhatóak.
Míg korábban a fehér színű volt a „divat”, manapság a zöld és a kétszínű (piros-fehér, napsárga-narancs, lila-rózsaszín stb.) a legkelendőbb.
Országrészenként is eltérő a trend: Nyugat-Magyarországon például a pompon típusúak, az Alföldön, Tiszántúlon a napraforgóra hajazó Eleonóra dívik. Az utóbbi években az előre gyártott kisebb koszorúkra is nő az igény, amit az urnás sírhelyek megnövekedett aránya is indukál - írta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Virágboltosok jelzése szerint egyre inkább nő az igény a különleges virágú növények iránt, így nagy a keletje például az extrém színű cserepes gömbkrizantémoknak is. Külföldre minimális mennyiségben visznek magyar krizantémot: Romániába, Szlovákiába és Ausztriába szállítanak.
A meleg miatt nehéz volt szép krizantémokat nevelni
Az alapvetően „rövidnappalos”, azaz maximum 11 óra nappali jellegű időszakot bíró növényeket az elmúlt hetek meleg időjárása megzavarta. Az éjszakai bimbóképződés lelassult, és hosszabb szárú, esetenként szabálytalan, így nem eladható virágok keletkeztek. A kritikus meleg miatt a megszokottnál is jobban kellett árnyékolni a növényeket, a szárnövekedés pedig magasabb tápanyagszükségletet is jelentett, öntözni is többet kellett.
Ez jelentősen megnövelte az előállítási költségeket, sokan ezért abbahagyták a termesztést, amit az is mutat, hogy összességében a korábbi éveknél mintegy 10 százalékkal kevesebb dugványt vásároltak a termelők. A Kamara által megkérdezett termesztők elmondásuk szerint
valamelyest érvényesíteni tudták a költségnövekedést a termelői árakban, amik 10 százalékkal nőttek az előző évekhez képest. Ugyanakkor a fogyasztói árakban nem jelent meg domináns emelkedés.