Mióta világ a világ, vita tárgya, hogy mi értelme van az óraátállításnak, vagyis a téli és a nyári időszámítás megkülönböztetésének. Noha Magyarországon évszázados múltja van, csak 2017-ben számolták ki, az óra átállításával "mennyi az annyi", vagyis tényleg jelent-e pénzben, energiában spórolást az évente kétszeri átprogramozás. Az 1949 óta tartó és nemrégiben véget ért adatgyűjtéstől sem lettünk azonban sokkal okosabbak, ugyanis egy főre vetítve igazán nem sok,
450 forintnyi éves megtakarítás jött ki az áramfelhasználásban óraátállítás esetén.
A hazai nagypolitika nem várta meg a számolgatást, 2016 decemberében parlamenti vita is volt a kérdésben, amely során a Fidesz az átállítás kimutatott egészségügyi veszélyeire hívta fel a figyelmet - a beteg szervezetet bizonyíthatóan próbára teszi az átállás -, a vitára javaslatot tevő Jobbik pedig már ki is találta a részleteket:
maradjunk a 36 éve a téli mellé bevezetett és máig élő nyári időszámításnál, így nyáron Ausztriával, télen Romániával tartoznánk egy zónába.
Ebben az esetben viszont hazánk fél évre kilépne abból a zónából, ahová jelenleg tartozik, félévente pedig vissza, ami
az informatikai rendszerekre volna veszélyes,
s erre szintén gondolni kellene.
Közben a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Alvásközpont is az óraátállítás megszüntetése mellett kardoskodott.
2018 elején aztán az Európai Parlament képviselői litván-finn kezdeményezésre léptek, és
óriási többséget kapott Brüsszelben az a javaslat, amely arra irányult, hogy egységesítsék az időszámítást.
Júliusban az Európai Bizottság konzultációt indított a kérdésben, a kérdőívet nyár végéig lehetett kitölteni, 4,6 millió ember fejtette ki a véleményét, és egyértelműen üzent: legyen vége az óraátállításnak, és maradjunk a nyári időszámításnál, ami hosszabb esti világosságot jelent.
A Magyar Alvás Szövetség ekkor részletes szakmai indoklással jelentkezett arról, hogy bár egészségügyileg valóban jó az átállítás eltörlése, de a helyes az eredeti, vagyis a téli időszámítás megtartása volna,
amellyel délután - nyáron: este - igen hamar sötét lesz. A legfontosabb érv emellett az volt, hogy az ember alvásritmusa évezredeken át alakult úgy, hogy sötétséget követte, tehát inkább az életmódunkat kéne "nem eltolni" az egészségtelen irányba.
Idén szeptemberben EU-szerte megmérték az óraátállítás támogatottságát, amiből kiderült, hogy Magyarországon 90 százalék ellenzi,
de ezzel is csak az ötödik helyre fért a "rangsorban" - természetesen a finnek és a litvánok nyertek. Érdekesség, hogy egyes mediterrán országokban (Olaszország, Málta) csak 50-60 százalék között vannak az eltörléspártiak,
Görögországban és Cipruson pedig a többség bizony nem átállításpárti.
Az elmúlt hetekben jogalkotási szakaszba is érkezett a folyamat, ennek következtében
2019-ben megszűnne az óraátállítás, de az egyes tagállamokra lenne bízva, hogy milyen időzónát akar. Az utolsó átállítás a nyári időszámítást választóknak jövő év máriusában, a télipártiaké jövő októberben lenne.
A rendezés során tehát győzött az egészségügyi és a rendpárti "lobbi", ám így az is előfordulhat, hogy Magyarország például Szlovákiával más időzónába kerül.
Mindennek tetejébe a Bloomberg értesüléseire hivatkozva a Portfolio szerdán azt írta, az időszámítás eltörlése 2019 helyett egy javaslat alapján csak 2021-ben következhet be, így a még tisztázandó kérdések megválaszolására elegendő idő lenne.
Hogy a helyzet tovább bonyolódjon, a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elmondta, az lenne a legjobb, ha a kérdésben semmi sem változna, mert a nyári időszámításnak a késői napfelkelte miatt télen, a télinek a korai napkelte miatt nyáron nem örülnénk.
A karácsonyi ünnepek idején a nyári időszámítás várható választása esetén délelőtt 8.30 körül kelne a nap Magyarországon, viszont 5 előtt szinte egész évben nem menne le.
Idén a téli időszámítás most szombatról vasárnapra biztosan elkezdődik,
egy órával többet alhatunk, mivel visszafelé kell állítani óráinkat.