Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Ma van a Föld napja - változik a természetvédelem

InfoRádió
2018. április 22. 09:37
Ma van a Föld napja, a mozgalom az Amerikai Egyesült Államokból indult egyetemi kezdeményezésre 1970-ben. Magyarország 1990-ben csatlakozott a világszintű, mára 175 országra kiterjedő mozgalomhoz.

A természetvédelem középpontjában eddig főként a védetté nyilvánítás állt, ám a jövőben az élőhelyek természetvédelmi kezelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése lesz a legfontosabb feladat – mondta Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára, a Föld napja alkalmából tartott központi rendezvényen.

A budatétényi rozáriumban tartott ünnepségen több mint ezer gyermek vett részt, kitelepültek a nemzeti parkok, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőeszközeivel is meglehetett ismerkedni.

A Központi rendezvényen kívül országszerte tartottak megmozdulásokat, az Állatkertben és a Budakeszi vadasparkban is környezettudatos foglalkozásokkal várják a hétvégén a családokat.

A Föld napjának idén a műanyag hulladék elleni küzdelem volt a kiemelt témája.

300 millió tonnányi műanyagot gyárt az emberiség évente és ennek mindössze 10 százalékát hasznosítja újra. 20 000 db pet palackot adnak el másodpercenként a világban és percenként egy teherautónyi szemét kerül a tengerekbe óceánokba, ahol országnyi szemétszigeteket alkotva sodródik. A Föld Napja alkalmából a Greenpeace a "Break Free From Plastic mozgalomhoz csatlakozva az egyszer használatos műanyagok betiltását követeli.

Simon Gergelyt, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője az InfoRádiónak elmondta: a műanyagok, aprózódva, kis műanyag szemcsékké bomlanak le, amelyek mindenhol megtalálhatóak. Korábbi vizsgálataink szerint az asztalunkra kerülő tengeri élőlényekben is ott vannak, vagy például a tengeri sóban, de a Dunában és a Tiszában is rengeteg műanyag szemcsét mutattak ki - tette hozzá. Azt még nem tudjuk pontosan, hogy miként hat az egészségünkre.

Az egyutas, eldobható műanyag csomagolás az elmúlt néhány évtizedben terjedt el - hanngsúlyozta Simon Gergely. Sok ország emiatt hozott határozott intézkedéseket, amelyekkel próbálják visszaszorítani ezeket a csomagolóanyagokat, a műanyag palackokat, poharakat, tányérokat.

Az újrahasznosítás csak nagyan kis részben tud megoldást adni erre a problémára. Hosszabb távon csak a megelőzés lehetne eredményes - vélekedett a szakértő.

Az Európai Bizottság januárban közzétett az Unió teljes területére kiterjedő, az egyszer használatos műanyagok és a tengeri műanyaghulladék felszámolására vonatkozó stratégiájának részeként közel 100 millió eurót fektetnének új technológiák és anyagok kifejlesztésébe, a visszagyűjtés és a feldolgozás modernizálásába.

Szeméthalmon átvezető úton gyalogol egy kisfiú Újdelhiben 2017. április 22-én, a Föld napján. Ezen a napon a világ országaiban különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. (MTI/EPA/Radzsat Gupta)

A tervezet célja, hogy 2030-ra a műanyagok 55 százaléka újrahasznosított legyen, és a fejenként évente felhasznált műanyagzacskók száma a tagállamok mindegyikében 40-re csökkenjen az átlagos 90-ről.

Ilyen a magyarok hozzáállása

Saját bevásárlótáskát használ a magyarok közel fele, több mint egyharmaduknak fontos, hogy az adott márka tesz-e a fenntarthatóságért, és – bevallása szerint – a lakosság közel kétharmada szelektíven gyűjti a hulladékot, derült ki a Nielsen a Föld napja alkalmából 800 fő megkérdezésével végzett országos, reprezentatív felméréséből.

Legfontosabb környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalónak a víz- és energiatakarékosságot, illetve a szelektív hulladékgyűjtést tekintik a magyarok.

Olvadó jövőnk

A Föld napja alkalmából "Olvadó jövőnk - Az Északi- és Déli-sarkvidék törékeny jelene" címmel fotókiállítás nyílt a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kércz Tibor és Komáromi Csaba tárlata július 2-áig látogatható. Kércz Tibor expedíciós élményei között a jegesmedvékkel, a mára már a klímaváltozás szimbólumává vált állatokkal való találkozásáról is beszámolt az InfoRádiónak.

Mint mondta: motoros gumicsónakba szálltunk és a jégtáblák közt, amennyire lehetett, egy sziget partján lévő jegesmedvét próbáltunk megközelíteni. Láttunk egy nagyon sovány jegesmedvét, amint hínárral táplálkozott.

Valószínű, hogy a tél végeztével ott ragadt a szárazföldön, nagyon rossz állapotban volt. A szakértők a helyszínen azt mondták, hogy körülbelül 2050-re a Jeges-tenger áthajózható lesz nyáron, tehát a jegesmedvék élettere végérvényesen beszűkül.

Vad Balaton

Szintén a Föld napja alkalmából mutatták be a mozik a Vad Balaton című új magyar természetfilmet, amely a tó élővilágát és a környező geológiai képződményeket mutatja be.

Mosonyi Szabolcs, a film rendezője és operatőre az InfoRádióban elmondta, hogy a négy évszakos filmet két évig forgatták, az utómunka pedig fél évig tartott.

A film összekapcsolja a geológiát a vadvilággal.

Koncepciójuk volt, hogy klasszikus természetfilmet csináljanak, amely az évszakokat követi, de bevontak még egy idővonalat is, amely visszafelé megy a földtörténetben.

A film elején mutatják be a Nagybereket, amely néhány száz évvel ezelőtt alakult ki. Százezer-millió évet visszafelé haladva az időben jelennek meg a filmben többek között a vulkánok, a Pannon-tó üledékei, később pedig az ősóceán maradványai. Minden geológiai formát hozzákapcsolták a vadvilág egyik szereplőjéhez.

"Így bukkan elő például egy ősi vulkán kürtőjében fészkelő hollópár, vagy a valamikori tenger üledékébe ma fészküket vájó gyurgyalagok" - mondta Mosonyi Szabolcs.

"A klasszikus természetfilmek stílusában, tavasztól haladunk sorban az év különböző hónapjain és évszakjain keresztül. A téllel különösen szerencsénk volt, több héten át hatalmas jégtáblákat, jégtorlaszokat lehetett filmezni" - tette hozzá.

"A balinok, süllők ívását is sikerült lefilmeznünk. De bemutattunk vadmacskákat is, akik a ritkábban lakott hegyvidéken élnek, vagy várfalon költő vándorsólymokat is" - mondta a rendező.

"Szinte minden témához, amit szerettünk volna lefilmezni, külön kamerák kellettek.
A legextrémebb eset az volt, amikor a vándorsólymok filmezéséhez hatalmas teleobjektívet kellett felcipelnünk a hegyre. A denevérek filmezéséhez infrakamerát kellett használnunk, és így zavarás nélkül tudtuk filmezni őket, vagy más éjszakai állatokat" - mesélte Mosonyi.

A rendező kifejtette, hogy a film születésénél a koncepció az volt, hogy sok legyen a 4K-s tájképfelvétel, mert így a normál HD televízió felbontásának négyszeresét tudták vászonra vinni.

"Ez adja a különleges élményt, ezért moziban érdemes megnézni a filmet, mert még látványosabb, mint televízióban" - mondta a rendező.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
A Föld napja
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Északi és Délisark - fotós expedíció és kiállítás
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Greenpeace
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Vad Balaton természetfilm
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást