Egyre jobban foglalkoztatja a közvéleményt, hogy a fogyasztók asztalára kerülő zöldségek és gyümölcsök milyen növényvédőszeres kezelést kapnak növekedésük során, és ebből kerülhet-e valamennyi az emberi szervezetbe. Évről évre fellángol a vita, hogy milyen minőségű áruval találkozhatunk a hipermarketekben vagy a vásárcsarnokokban. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a termelői piacok és a házi értékesítésből származó portékák. Az élénkülő falusi turizmusnak köszönhetően pedig folyamatosan erősödik az a meggyőződés, hogy aki a magának termelt mennyiségből értékesít, az bizonyára semmilyen növényvédőszert sem használ, így tökéletesen egészséges termény garantálható náluk. A szkeptikusok viszont éppen ennek ellenkezőjét állítják: aki néhány parcella földből és alkalmi piacozásból kell megéljen, az a kiszolgáltatottság miatt nem lesz rest olcsó, de brutális hatású szerekhez nyúlni, ha azt éppen szükségesnek látja, annak érdekében, hogy megóvja terményét.
Ezt a helyzetet igyekezett tisztázni a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, amikor saját adatbázisán kertbarát-egyesületek, gazdálkodói szervezetek, profi- és hobbikertészek körében indított útjára egy szakmai kérdőívet. A kutatás kifejezetten a növényvédőszer-használati szokásokat, a szerekkel kapcsolatos előítéleteket, a szakmai gyakorlatot, illetve az általános gazdálkodói paramétereket firtatta.
A legfontosabb problémát az előírások be nem tartása, a túladagolás, illetve a nem megfelelő módon történő kihordás okozhatja. „Amennyiben szakszerűtlen permetezés miatt nem fejtheti ki a hatását egy szer, mert nem a megfelelő helyre jut a növényen, és újbóli kezelést végez a gazda, esetleg túl is adagolva, majd pedig a kezelés után előírt türelmi időt meg sem várva viszi értékesítésre terményeit, akkor
halmozottan károsító hatást érhet el a fogyasztónál”
– figyelmeztet Zsigó György növényvédő mérnök.
A növényvédőszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálat három kérdéskörre terjedt ki: milyen mértékben ismerik el véletlen vagy szándékos eltéréseiket a szerhasználatban, mennyire korszerű a tudásuk a növényvédelemről, és miként vélekednek a növényvédőszerek hatásáról. Minden kérdésnél 0 és 5 közötti értékekkel mérték a helyeslést és az egyet nem értést. A legkritikusabb kérdés esetében, miszerint két-háromszoros adagolástúllépés is belefér-e a mai növényvédőszereknél, a válaszadók átlaga 1,26-ra jött ki. A túladagolást csak a válaszadók fele utasítja el kategorikusan, míg az ötöde kisebb-nagyobb mértékben egyetért ilyen mértékű túladagolással is.
A kutatás három jellegzetes felhasználói profilt különböztetett meg a válaszok alapján.
- A „profi gazdálkodók” elsődleges megélhetési forrásként tekintenek a földre, és nagyobb területen, jelentős kiadások mellett használnak szereket.
- A „piacjárók” csak nyugdíjuk kiegészítéseként, vagy más megélhetési forrás hiányában termelnek, jellemzően saját ingatlanjukhoz kapcsolódó kertekben, öröklött termelési gyakorlatokat követve.
- A „hobbikertesek” inkább saját fogyasztásra, vagy ismerősi körnek termelnek, rekreációs, vagy keresetkiegészítési céllal, körükben vegyesen vannak nyugdíjasok és fiatalabb középkorúak is.
A kutatás rákérdezett, hogy előfordul-e, hogy a megkérdezett hibázik az adagolásban, vagy a türelmi időben. A válaszok alapján ettől nem kell tartani. Ugyanakkor arra kérdésre, hogy ismerősei körében akad-e aki vét, három-négyszer erősebb értékek jöttek ki mind a teljes mintán, mind pedig az egyes profil részmintákon.
A kutatás során igazolást nyert, hogy
a hobbi céllal termesztők sokkal kevésbé precízek és szabálykövetők az adagolás és türelmi idők tekintetében,
mint a profi gazdálkodók, vagy a keresetkiegészítési céllal piacra járó kistermelők.
A teljes mintán is aggodalomra ad okot, hogy úgy nyilatkoztak a termelők, hogy az újabb szerekkel nehéz lépést tartani, ráadásul hatásfokuk sem kielégítő, a piacrajárók és a hobbikertesek az átlagnál is rosszabb véleményeket fogalmaztak meg. Ez azt a gyanút igazolja, hogy a háztáji forrásból, termelői piacon, vagy út szélén háznál vásárolt termény kevésbé szakszerű kezelést kap, mint a nagyobb volumenben termelőknél – közölte a kamara.
A szerek változatosságáról elmondható, hogy a gazdálkodók több mint fele csak 5-nél kevesebb szert használ, és erre egy évben 24 ezer forintnál kevesebbet áldoz, és leginkább csak alkalmilag, vagy végszükség esetén használja ezeket.