A legelhízottabb gyerekek esetében az arány 55-60 százalékra emelkedik, ami azt jelenti, hogy hízásukat több mint felerészben génjeik és családi környezetük határozza meg - írták a kutatók a Economics and Human Biology című szaklapban.
A Sussexi Egyetem vezette kutatás hat ország - Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Indonézia, Spanyolország és Mexikó - nagyjából 100 ezer gyerekének testmagasság- és testsúlyadatait vette alapul - írta a medicalxpress.com.
A kutatók azt találták, hogy a BMI (a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa) örökölhetősége nagyjából állandó, 20 százalékban származik az egyik és 20 százalékban a másik szülőtől.
"Az arányok többé-kevésbé minden országban hasonlóak, függetlenül a gazdasági fejlettségtől és iparosodottságtól. A kiválasztott országok között megtalálható az egyik legelhízottabb, az Egyesült Államok, valamint a két legkevésbé túlsúlyos lakosságú ország, Kína és Indonézia is" - magyarázta Peter Dolton, a Sussexi Egyetem professzora.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyerek BMI-jétől függ, mekkora hatást gyakorol rá a szülei testalkata, vagyis az összes tanulmányozott populációban megfigyelhető volt, hogy a szülői hatás a legvékonyabb gyerekeknél a legkisebb, a legkövérebbeknél a legnagyobb.
A legvékonyabb gyerekek BMI-jének 10 százaléka apai, 10 százaléka anyai örökség, a legkövérebb gyerekeknél majdnem 30-30 százalék ez az arány.
"Ez azt mutatja, hogy az elhízott szülők gyerekei sokkal valószínűbb, hogy maguk is elhíznak, ha felnőnek, mivel a szülői örökség hatása több mint kétszerese, mint a legsoványabb gyerekek esetében" - tette hozzá a professzor.
Úgy vélte, az eredmények fényében újra kell értékelni, hogy az elhízás milyen mértékben családi és genetikai tényezők eredménye és mennyire egyéni döntéseké.