A bíróság elsőrendű K. I.-t folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében és költségvetési csalás bűntettében, míg a másodrendű Cs. L.-t bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 1 év 5 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. Ezen felül a volt polgármesterrel szemben a bíróság több mint 4,5 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt. A járásbíróság a másodrendű vádlottat 456 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Az elsőrendű vádlott a 2010. évi önkormányzati választások során először lett Álmosd főállású polgármestere, majd 2014-ben megtartott önkormányzati választásokat követően újra megválasztották. Ezen tisztségét a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. június 1-jén meghozott ítéletével, – mely a Debreceni Törvényszéken 2017. október 12-én jogerőre emelkedett – megszüntette. A másodrendű vádlott 2015. július 1-jétől volt Álmosd Község főállású jegyzője – ismerteti közleményében a Debreceni Törvényszék.
A bíróság által megállapított tényállás szerint 2014. és 2015. évben a polgármester, K. I. utasította az önkormányzat hivatalának egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában a vádlott az önkormányzati bankszámláról a rajta szereplő összeget a pénzintézetben felvette, azt azonban a házipénztárba már elmulasztotta befizetni, azt kizárólag csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le. K. I. 2015-ben az általa felvett előleggel többszöri felszólítást követően csak 2016 januárjában számolt el és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában Álmosdon meg sem rendeztek vagy nem az önkormányzat támogatta. Ugyan ez volt a helyzet a 2012. évi, a 2013. évi és a 2014. évi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezáltal megsértette a vagyonkezelés irányadó szabályait. Az adatok szerint a számlákat, amelyek élelmiszer és részben szeszesital vásárlásokról is szóltak, egyébként egy egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót
arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.
A bíróság megállapította azt is, hogy K. I. kezdeményezésére 2015. december 21-én a másodrendű vádlott utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén az elsőrendű vádlott részére bruttó 448 726 forint kerüljön kifizetésre. Ezt az utasítást írásba adta és kézjegyével ellátta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt, hogy ilyen utasítást adjon.
A képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül 2015-ben az elsőrendű vádlott több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen. A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatába csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.
Gervai Éva bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a jelentős időmúlást, míg a másodrendű vádlott esetében azt is, hogy ténybelileg beismerte a bűncselekmény elkövetését. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság a volt polgármester vonatkozásában a folytatólagos elkövetését, valamint a vagyoni jellegű bűncselekmények gyakoriságát.
A Debreceni Járásbíróság ítélete nem jogerős. A döntés ellen az ügyészség súlyosítás, míg a vádlottak és védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.