Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Fegyvertartási szigorítás: sokkoló egymás mellett látni az amerikai ámokfutások tragikus adatait

Infostart
2021. április 9. 17:00
Joe Biden amerikai elnök nekifut a fegyvertatás szigorításának. A szándék egyértelmű: valahogy vissza kell szorítani az országban kis túlzással mindennapos tömegmészárlásokat, lövöldözéseket.

Ahogy azt az Infostart is megírta, Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház Rózsakertjében a fegyvertartást szigorító intézkedéseket jelentett be, miután közegészségügyi válságnak és járványnak nevezte az Egyesült Államokban egyre gyakrabban előforduló fegyveres erőszakot.

A fegyvertartás szigorítása azt követően került ismét napirendre, hogy márciusban két súlyos fegyveres támadást is elkövettek: először a Colorado állambeli Boulderben

  • 10 embert öltek meg,

majd egy héttel később egy másik fegyveres a Georgia állambeli Atlantában

  • 8 embert gyilkolt meg.
Egy férfi csellózik az áldozatok emlékére a King Soopers bevásárlóközpont parkolójánál felállított rögtönzött emlékhelyen a Colorado állambeli Boulderben 2021. március 23-án, miután előző nap tíz ember életét vesztette az áruházban egy fegyveres incidensben. MTI/AP/David Zalubowski

Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy naponta 360 embert lőnek meg az Egyesült Államokban, ebből 106-an meg is halnak. Joe Biden úgy vélte, intézkedési javaslatai nem sértik a második alkotmánykiegészítést, amellyel arra utalt, hogy a fegyvertartás szigorításának bírálói általában azzal érvelnek, hogy a korlátozó intézkedések a szabad fegyvertartás alkotmányos jogának korlátozását jelenthetik.

Az Egyesült Államok alkotmányának 1791-ben ratifikált második kiegészítése sziklaszilárdan védi a fegyvertartáshoz való állampolgári jogot, és az 1871-ben brit mintára létrehozott, a fegyvertartást és fegyverviselést támogató Fegyvertartók Országos Szövetsége (National Rifle Association, NRA) az egyik legbefolyásosabb politikai lobbiszervezet Washingtonban. Az NRA és a fegyvertartást hagyományosan lelkesebben támogató déli államok politikai képviselőinek lobbimunkája eredményeképpen évek óta nem sikerült érdemi előrelépést elérni a fegyvertartás szigorítása területén.

A Biden-adminisztráció ezt azzal igyekszik most megkerülni, hogy

a szigorító intézkedések technikai és közösségi területekre, valamint az alkalmassági háttérvizsgálatokra összpontosítanak, és így az elnök reményei szerint nem sértik majd a második alkotmánykiegészítésben rögzített jogokat.

Joe Biden megbízta mások mellett az Igazságügyi Minisztériumot, hogy dolgozzanak ki új szabályozást a kézzel összeállítható, sorozatszámmal nem rendelkező, ezért nehezen nyomon követhető úgynevezett szellemfegyverekre. Az amerikai elnök ezenkívül szeretne jogi lehetőséget biztosítani a szövetségi tagállamoknak, hogy elkobozzák a lőfegyvereket a veszélyesnek ítélt személyektől, a stabilizátorral ellátott, módosított pisztolyokat a lőfegyvertörvény hatálya alá sorolná be, illetve több anyagi forrást biztosítana olyan megelőző programok számára, amelyeket olyan közösségek körében indítottak, ahol gyakoribbak az erőszakos cselekmények.

Ámokfutások fekete krónikája

Az amerikai fegyveres ámokfutások és mészárlások közül a legnagyobb visszhangot azok váltották ki az elmúlt 22 évben, amelyek több tucat halálos áldozattal jártak, amelyek áldozatai között iskolai tanulók is voltak amelyeknek homofób, rasszista vagy vallási indítékai voltak, illetve amelyről az áldozatok élőben számoltak be a Twitteren és más internetes fórumokon.

1999. április 20-án a Colorado állambeli Columbine város középiskolájában két negyedikes, végzős diák, a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold, idősebb barátaik által korábban legálisan vásárolt és nekik ajándékozott lőfegyverekkel előre kitervelten, de válogatás nélkül lövöldözni kezdtek az iskola épületében. A két tinédzser

  • agyonlőtt 12 diákot és
  • egy tanárt,
  • megsebesített 24 embert,

és végül az iskola könyvtárában öngyilkosságot követett el. Az érthetetlen vérengzés az amerikai történelem addigi legvéresebb iskolai mészárlása volt, amely heves társadalmi és kulturális vitát váltott ki a fegyvertartás ellenzői és hívei között. Michael Moore 2002-ben rendezett Kóla, puska, sültkrumpli (Bowling for Columbine) című dokumentumfilmje, valamint Gus Van Sant 2003-ban rendezett Elefánt (Elephant) című filmdrámája a tömeggyilkosság előzményeit és hátterét igyekszik bemutatni amerikai kulturális összefüggésekben.

A következő tragikus lövöldözés 2007. április 16-án történt, amikor a Virginia állambeli Blacksburg műszaki egyetemén (Virginia Tech University) a 23 éves Cso Szeung Hui dél-koreai származású, amerikai tartózkodási engedéllyel rendelkező egyetemista

  • 32 embert mészárolt le és
  • 17 másikat megsebesített

két félautomata pisztollyal, mielőtt főbe lőtte magát, amikor a rendőrség megrohamozta az épületet. A mai napig ez a legvéresebb amerikai iskolai mészárlás az Egyesült Államok történetében.

Öt és fél évvel később, 2012. december 14-én a Connecticut állambeli Newtown városában a Sandy Hook Általános Iskolában a 20 éves Adam Lanza 26 embert ölt meg, köztük

  • 20 kisiskolást, akik 6-7 évesek voltak, valamint
  • 6 tanárt. Aznap reggel, mielőtt az iskolába érkezett, közös lakásukban
  • agyonlőtte saját édesanyját is.

Amikor a rendőrök az iskolához értek, Adam Lanza öngyilkosságot követett el.

2016. június 12-én a Florida állambeli Orlando egyik közismert melegbárjában, a Pulse Night Clubban a 29 éves helyi lakos, OmarMateen

  • 49 embert gyilkolt meg,
  • további 53-at megsebesített.

A háromórás helyszíni rendőrségi közvetítés során Mateen az Iszlám Állam akkori vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi követőjének nevezte magát, és kijelentette, hogy a gyilkosságokra az Irakban és Szíriában végrehajtott, amerikai vezetésű katonai beavatkozások miatt került sor. Az ezt követően kialakult tűzpárbajban a rendőrség agyonlőtte az elkövetőt.

Vér áztatta ruhanemű hever a földön a Las Vegasban történt lövöldözés helyszínén, a Mandalay Bay Hotel és Kaszinónál 2017. október 2-án. Az előző éjjelen Stephen Paddock, helybéli lakosként azonosított támadó egy könnyűzenei koncert hallgatósága közül legkevesebb ötvennyolc embert megölt és 515-öt megsebesített automata fegyverrel a szálloda erkélyéről, mielőtt magával is végzett. (MTI/EPA/Eugene Garcia)

Alig másfél évvel később, 2017. október 1-jén a késő esti órákban az Egyesült Államok átellenes oldalán, a Nevada állambeli Las Vegas belvárosában (Las Vegas Strip) a 64 éves Stephen Paddock nevadai lakos tüzet nyitott a Route 91 Harvest könnyűzenei koncert közönségére.

Tíz perc alatt több mint ezer lövedéket lőtt ki

a Mandalay Bay Hotel 32. emeleti lakosztályának ablakából, amellyel

  • 60 embert megölt,
  • 411-et megsebesített,
  • majd a kitört káosz és pánik miatt végül 867 sérültet számoltak össze.

Egy órával később Paddockot holtan találták a kommandósok a hotelszobájában, öngyilkos lett, motivációja és szándéka máig ismeretlen.

Egy hónappal később, 2017. november 5-én a Texas állambeli Sutherland Springs városának egyik baptista templomában (FirstBaptistChurch) a 26 éves DevinPatrickKelley

  • agyonlőtt 26 embert és
  • 20 másikat megsebesített

egy vasárnap délelőtti istentiszteleten. A hatóságok szerint

a mintegy 11 perces lövöldözés alatt Kelley körülbelül 700 lövést adott le a templomban,

mielőtt egy helyi lakos, Stephen Willeford, aki korábban az NRA lövészkiképzője volt, tűzpárbajban súlyosan megsebesítette Kelleyt, aki gépkocsiján elmenekült, majd főbe lőtte magát.

Rendfenntartók a dél-texasi Sutherland Springs település baptista templománál 2017. november 6-án, ahol az előző napon egy Devin Kelley nevű volt katona huszonhat embert agyonlőtt, harmincnál többet megsebesített. (MTI/EPA/Larry W. Smith)

2018. február 14-én a floridai Parkland Marjory Stoneman Douglas középiskolájában egy fegyveres, a vád szerint a 19 éves Nikolas Cruz tüzet nyitott az iskolásokra egy félautomata gépfegyverből, és

  • megölt 17 embert,
  • másik 17-et pedig megsebesített.

Ezt követően a többi diák közé vegyülve, futva elmenekült a helyszínről, de egy óra múlva a szomszédos Coral Springs városában elfogta a rendőrség. A vádlott ügyvédei később bejelentették, hogy Cruz beismerő vallomást tesz életfogytiglani börtönbüntetésért cserébe, de a több száz tanút felvonultató büntetőper elhúzódott a 2020 elején kitört koronavírus-járvány miatt, és jelenleg is tart, miután a vádhatóság továbbra is halálbüntetést kér az elkövetőre. Az eset az Egyesült Államok történelmének legvéresebb középiskolai vérengzése volt.

Több mint fél év múlva, 2018. október 27-én a Pennsylvania állambeli Pittsburgh városában az Élet Fája (Tree of Life) zsinagóga sábesz reggeli istentisztelete során a 46 éves RobertGregoryBowers

  • agyonlőtt 11 embert,
  • 6 másikat pedig megsebesített.

Bowers korábban antiszemita kommenteket posztolt egy szélsőjobboldali internetes közösségi portálon, és elfogásakor is antiszemita megjegyzéseket tett. Büntetőpere jelenleg is folyik az elhúzódó koronavírus-járvány miatt.

Kevesebb mint egy évvel később, 2019. augusztus 3-án a texasi El Paso Walmart szupermarketjében a 21 éves Patrick Wood Crusius egy AK-47-es gépfegyver félautomata polgári változatával

  • 23 embert megölt, és
  • 23 másikat megsebesített.

A rendőrség szerint Crusius egy saját maga által írt, a fehér felsőbbrendűséget hirdető, nacionalista és bevándorlásellenes kiáltványt tett közzé egy online csevegőfórumon nem sokkal a támadást megelőzően. A felhívás a 2019-es új-zélandi Christchurch mecsetében elkövetett muzulmán- és bevándorlásellenes lövöldözést, valamint egy idegengyűlölő szélsőjobboldali összeesküvés-elméletet nevezett meg a támadás inspirációjaként.

Négy hónappal később, 2019. december 10-én a New Jersey állambeli Jersey Cityben egy antiszemita indíttatású lövöldözésre került sor egy JC Kosher Supermarket nevű zsidó élelmiszerboltban, illetve közvetlenül ezt megelőzően

  • agyonlőttek egy 39 éves városi nyomozót

a közeli Bayview temetőben. Az elkövetők, a 47 éves David Nathaniel Anderson, illetve 50 éves barátnője, Francine Graham, egy Michael Rumberger nevű, 34 éves Uber-sofőr pár nappal korábbi meggyilkolásának gyanúsítottjai voltak, akik teljesen véletlenül találkoztak a detektívvel. A rendőrgyilkosságot követően az elkövetők a közeli kóser bolthoz hajtottak, ahol belépve azonnal

  • agyonlőtték a bolt 33 éves tulajdonosát, Mindy Ferenczet,
  • 49 éves beosztottját, Douglas Miguel Rodriguezt, valamint
  • egy 24 éves rabbiképző-növendéket, Moshe Deutsch-ot, aki éppen ott vásárolt, és aki a hírek szerint a helyi szatmári haszid zsidó közösséghez tartozott.

A kiérkező különféle rendvédelmi szervek a több mint egyórás lövöldözés végén lelőtték a támadókat, akiknek a lopott teherautójából egy nagyméretű, beélesített csőbomba került elő, amely hatalmas pusztítást okozhatott volna.