Öt éve nem volt olyan alacsony a minimálbér emelésének mértéke, mint amekkoráról csütörtökön megállapodtak a munkaadók és a munkavállalók képviselői: jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, miközben az adócsökkentés miatt a dolgozók ennél jóval nagyobb nettó béremelkedésre számíthatnak.
Hogy mennyire elégedettek az egyezséggel a szakszervezetek és milyen bérfelzárkózásra volna szükség és lehetőség a következő években, arról az InfoRádió Zlati Róbertet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét kérdezte annak fényében, hogy a szakszervezetek eredetileg 14 százalékos minimálbér-emelést szerettek volna elérni, ebből maradt 7,5.
Szerinte összességében „jó megállapodás” született, mi több, álláspontja szerint minden résztvevő egyetérthet vele.
„Azért így álltunk fel az asztaltól, mert mindenki egy kicsit elégedetlen. Az, hogy 5 éve a legkisebb a minimálbéremelés, relatív, hiszen voltak ennél sokkal nagyobb inflációs időszakok is az elmúlt években, most azonban a pénzromlás üteme jelentősen lecsökkent, és ez az egyik befolyásoló tényezője ennek a mértéknek. Igaz, a szakszervezetek 14 százalékot szerettek volna, ebben állapodtunk meg korábban, a megállapodásunk azt is tartalmazta, hogy ha a gazdasági prognózisok nem úgy alakulnak, ahogy az a megállapodásban szerepel, akkor egy alacsonyabb értékről leszünk kénytelenek tárgyalni. Így aztán a 14 százalék már nem is lehetett a tárgyalási pontok között” – fejtegette az érekvédelmi vezető.
Azok után, hogy a környezet és a számok gyökeresen megváltoztak, és „a kormányzat is másképp gondolkodott” vagy gondolkodik a jövőről,
- az egyik legfontosabb tényező valóban az infláció lett,
- a másik pedig az, hogy bejött a képbe a személyi jövedelemadó csökkentése.
A munkáltatók azzal érvelnek, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapotában még ez a béremelés is komoly megterhelést jelent. Ez Zlati Róbert szerint is így lehet, ő is feladatként tekint arra, hogy a kialkudott százalékot a lehető legjobban kihajtsák a gazdaságból, a munkavállalók számára minél jobb béremelést érjenek el. Baj ebből az elmúlt években sem történt, a foglalkoztatás szintje nem igazolta az aggályokat. Bízik benne, hogy ez a tendencia folytatódik, szerinte a munkáltatók is hasonló hangulatban álltak fel az asztaltól.
Ismert, a bruttó minimálbér viszonylag szerény emelkedése ellenére az adócsökkentés miatt a nettó kereset 17 százalékot meghaladó mértékben nőhet. Hogy munkavállalói szempontból ez megfelelő megoldás-e, vagy hosszabb távon problémát jelenthet-e, hogy a béremelés egy részét az állam finanszírozza adóbevételek elengedésével, arról Zlati Róbert úgy gondolkodik: most egy kicsit nyomottabb lesz a bérek emelkedése, mint az eddigiekben, amikor a béremelkedés dinamikája nagyobb volt. Egy probléma viszont továbbra is fennáll, ez pedig a legalacsonyabb bérek nemzetközi versenyképessége, noha a megélhetési válság elleni küzdelemben érdemi előrelépés ez is.
„Mi természetesen azt szerettük volna, ha a munkáltató által kifizetett bruttó bérek emelkednének jobban, hiszen ez számít hosszú távon és a nyugdíj szempontjából is”
– tette hozzá.
A Portfolio elemzése szerint a minimálbér visszafogott emelése a magasabb bérkategóriákra is hatással lesz, a megállapodásban szereplő 5 százalékos általános béremelési ajánlás elegendő lehet ahhoz, hogy a dolgozók reálkeresete érdemben növekedjen. Ezt Zlati Róbert is osztja, mivel az infláció várhatóan 3 százalék alatt marad, és egy 5 százalékos bérnövekedés már olyan mértékű, amelyet a közgazdaságtan szerint megéreznek a munkavállalók, még ha ez a magyar gyakorlatban, érzésvilágban nem is feltétlenül elegendő. Más kérdés szerinte, hogy a vállalatok hogyan igazodnak magához az ajánláshoz.
Ismert, a korábbi 3 éves bérmegállapodás egyik fontos célja az volt, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, most ettől a céltól távolabb kerültünk a béremelkedés összetétele miatt. A folytatást Zlati Róbert sem tudja megjósolni, de az tény, hogy a cél 2027-re nem teljesül, még akkor sem, ha nettóban a feltétel az szja-változtatással teljesül. A jövőben több éves, középtávú megállapodást szeretnének kialakítani, amely felvázolja a tételeket arról, hogyan lehet ezt az 50 százalékos célt elérni. Megítélése szerint ez akár 3 évbe is telhet.
A cikk Németh Andrea interjúja alapján készült.