Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Kármán András a költségvetési hiány csökkentéséről: kétharmada spórolás, harmada adóemelés

Infostart / MTI
2026. november 18. 10:08
A pénzügyminiszter a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz „rengeteg” módosítót vár.

A költségvetési hiány csökkentésének kétharmadát a kiadások mérséklése adja, és egyharmada származik az adók emeléséből – mondta a Kossuth Rádióban szerdán reggel Kármán András pénzügyminiszter, aki a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz „rengeteg” módosítót vár.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a vagyonadó nem „ner-büntetőadó", az igazságosabb teherviselést szeretnék ezzel is kialakítani Magyarországon. Elképzelhetőnek nevezte, hogy

az új adóban annak bevezetése előtt egy-két ponton lesz változás, azonban az adóalanyi kör és az adó kulcsa nem fog változni.

Az Európai Bizottság (EB) kedden kiadott őszi gazdasági előrejelzésének számaiban és a kormány előrejelzésében tapasztalt eltérésre azt mondta: a gazdasági növekedésben és az inflációban is a kormány némileg alacsonyabb értéket tervez. Ez azt is jelenti, ha magasabb nominális növekedés következik be, akár az infláció, akár a reálgazdasági növekedés miatt, akkor „várhatóan több bevételünk lesz, és alacsonyabb hiányunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a konzervatív tervezésből adódik, amit jó irányú eltérésnek nevezett. Az EB hiányprognózisában minimális az eltérés az idei évre és a jövő évre vonatkozóan, az idei évre picit alacsonyabb, jövő évre egy picit magasabbat vár a bizottság, ami a tárcavezető szerint összefügghet azzal, hogy nem fogadták el még az összes olyan jogszabályt, ami alátámasztja a jövő évi költségvetést.

A különadók kivezetésével kapcsolatos felvetésre azt mondta, hogy azok kivezetésével 2027-ben nem számolnak. Középtávon azzal számolnak, hogy ezek súlya csökkenni fog az összes vállalati adón belül, a részletekről nincs döntés.

Arra a felvetésre, hogy a jövő évi költségvetés kritikusai szerint a vállalkozásokat fojtja meg az adórendszer, kijelentette: „ez tényszerűen nem igaz”, mivel alapvetően olyan adók emelkednek, mint a nagyvállalati társasági adó, vagy az innovációs járulék. Ezeket a mikro és kisvállalkozások nem fizetik, emellett a bányajáradék vagy az energetikai különadó „sem az a tipikus adó, amit kis magyar vállalkozások fizetnek”.

Szerinte olyan igazságosság felé megy el a vállalati szektorban is a közteherviselés, ami azt kompenzálja, hogy az elmúlt években, különösen a feldolgozóiparban a nagyvállalatok jellemzően alacsonyabb tényleges adókulccsal adóztak, mint a kis és közepes vállalatok.

A vagyonadó új törvény – folytatta, az átlagosnál hosszabb ideig tartott a társadalmi konzultációja, és rengeteg észrevételt kaptak, már a beterjesztéskor 17 ponton változtattak. Ezek alapvetően adótechnikai pontosítások voltak.

Közölte: a jövő évi költségvetésben csaknem

300 milliárd forint tartalékkal terveztek.

Az előző kormány eredetileg 190 milliárd forint tartalékkal tervezte az ideit, de ezt még a költségvetési év megkezdése előtt elköltötték. "Tehát valójában 0 forint tartalékkal mentek neki ennek az évnek, és így kódolva volt a hiány túlfutása. Szakítunk ezzel a gyakorlattal, és egy jelentős tartalékkal tervezzük a jövő évet, és a tartalék az ilyen nem várt helyzetek kezelésére is való" - fogalmazott.