Windisch László hangsúlyozta: a bevételi előirányzatok tervezése alapvetően összhangban áll a törvényjavaslat indoklásában ismertetett kormányzati makrogazdasági prognózissal. A bevételi előirányzatok az előzetes várakozások teljesülése és a tervezés során figyelembe vett jogszabályváltozások elfogadása esetén teljesíthetők – tette hozzá.
Az ÁSZ elnöke jelezte: a 2027-es büdzsét a korábbi években is alkalmazott - és a szervezet honlapján is ismertetett – módszertan alapján véleményezték.
A számvevőszék nem a költségvetés politikai céljait minősíti, hanem a kitűzött célokhoz rendelt pénzügyi tervezés megalapozottságát és kockázatait vizsgálja, független objektív és ellenőrizhető szakmai értékeléssel segíti az Országgyűlés munkáját – jelentette ki Windisch László.
Emlékeztetett: az elmúlt években többször előfordult, hogy a kormányzati előrejelzések utólag túlzottan optimistának bizonyultak, a 2027-es büdzsé 2,4 százalékos reál GDP-növekedési és három százalékos inflációs előrejelzése összhangban áll a vizsgálatba bevont 16 magyar és nemzetközi előrejelző intézmény prognózisával.
Megjegyezte azonban, hogy a kormányzati prognózis a háztartások fogyasztásának 4,1 százalékos növekedését várja, a beruházásoknál a bruttó állóeszköz-felhalmozás tervezett 5,7 százalékos növekedéssel számolnak, és ez a két adat valamennyi intézményi előrejelzést meghaladja.
Windisch László fontosnak nevezte az adóváltozások közvetett gazdasági következményinek folyamatos figyelemmel kísérését, különösen a vagyonadó esetében. Hozzátette: a tervezett adóváltoások a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) is többletfeladatokat jelentenek, amelyet a szervezet 2006-osnál alacsonyabb szintre tervezett működési és felhalmozási források miatt kockázatként azonosított a Számvevőszék.
Kitért arra is, hogy az energiapiai folyamatok jelentős bizonytalanságot jelentenek a 2007-es költségvetésben is.
Windisch László elmondta, hogy vizsgálatuk során 33 bevételi és 154 kiadási előirányzatot vizsgáltak. A kiadási oldalon azonban a közszolgáltatási hozzájárulás, a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása, Paks 2 tőkeemelése, több szociális, gyermekvédelmi és ágazati bérrendezési támogatás, valamint a szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása, illetve az egészségbiztosítási alap nagy értékű gyógyszerfinanszírozási előirányzatai esetében sem állt az ÁSZ rendelkezésére a megfelelően alátámasztott tervezési dokumentáció – ismertette.
A költségvetési bevételi főösszeg 0,15 százalékát meghaladó bevételek esetén kockázatként azonosították a bányajáradék 29,1 milliárd, a kiskereskedelmi adó 18,8 milliárd, a népegészségügyi termékadó 20 millió forintos bevételét. Az energiaágazati befizetéseknél 2,1 milliárd, a játékadónál 700 millió, a szén-dioxid adónál 25,2 milliárd forintos előirányzat nem volt számításokkal megalapozott. Ezek összesen több mint 95 milliárd forint kockázatot jelentenek – tette hozzá.
Később arról is beszélt: a víziközmű-fejlesztési és ellentélezési alap előirányzatának tervezésében pozitív változást azonosítottak, 2027-re a 2025-ös mintegy dupláját, 200 milliárd forintot terveztek.
Tervezési kockázatot azonosított az ÁSZ a szociális és gyermekvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatellátást végző intézmények dologi kiadásainál, amelyben a 2027-re tervezett összeg 17 százalékkal alacsonyabb a 2023-asnál.
A 2027-re tervezett 4,9 százalékos hiány alacsonyabb a 2026 végére várható 7,5 százaléknál, de magasabb a korábban jóváhagyott két százaléknál - jelezte, hozzátéve, hogy az államadósság mutató 2027 év végére a 2026 év végihez képest 0,3 százalékos csökkenést mutat. Azonban a devizaadósság részaránya a 2026-oshoz képest 1,5 százalékponttal emelkedik, és 2027 végére eléri a 34,3 százalékot – fűzte hozzá.
Windisch László beszéde végén kitért a kampányfinanszírozások vizsgálatára is, ezt egy éven belül, 2027. április 12-ig kell elvégezni, és a törvényeknek megfelelően zajlik a vizsgálat.
Kompromisszumok és részrehajlás nélkül vizsgálódnak, azt is, „ha valamely párt esetleg egy teljes kampányfilm költségvetését kifelejtené az elszámolásából”, és azt is, „ha egy kormányzati cselekvés, például egy nemzeti konzultáció lebonyolítása, vagy állami ünnepség megtartása mikor, milyen körülmények esetén értékelhető egy pártnak betudható kampányeseményként”.
Azt is vizsgálják, ha egy párt kifejezetten az anonimitást hirdetve gyűjt mikroadományokat, akkor milyen információ alapján tudja megállapítani, hogy egy dublini pénzforgalmi szolgáltatótól érkező pénz nem tiltott módon érkezett-e külföldről. Vizsgálják az NKA-ügyként elhíresült esetet is, amelyben a tárca kilenc szerződésről jelzett felmerült kampánygyanút – sorolta.
Az ÁSZ elnöke megjegyezte: egy minisztériumi pincében fellelt, feltételezett kampányanyagok ügyében a számvevőszék többszöri kérése ellenére már fél éve nem kaptak semmilyen információt a tárcától.