Nyílt levélben fordultak környezetvédelmi civil szervezetek a miniszterelnökhöz, mert attól tartanak, hogy a kormány klímatörvény-tervezetének csúszása miatt az idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására – közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Magyar Péter miniszterelnök augusztus 23-án bejelentette, majd augusztus 27-én az Országgyűlésben is megerősítette, hogy ősszel benyújtják az új klímatörvényt. A civilek bizakodva fogadták, hogy a kormány is dolgozik az új szabályozáson. Viszont
november elején a kormány tervezete még nem nyilvános, és a széleskörű társadalmi vitára bocsátás menetrendje sem ismert.
A levél aláírói attól tartanak, hogy így az év végéig nem marad elég idő a tervezet érdemi megvitatására és parlamenti elfogadására. Köztudott, hogy a kapcsolódó egyre sürgetőbb intézkedések megtervezése és megvalósítása, a hazai és EU források felhasználása megalapozott szabályozás nélkül nem sikerülhet, ezért minden késedelmes nap sok hónapos csúszást okozhat a felkészülésben – írták a közleményben.
Kitértek arra, hogy a civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek július elején bemutatták és a kormány rendelkezésére bocsátották saját klímatörvény-javaslatukat. A több mint 200 szervezet összefogásával készült tervezet célja, hogy Magyarország ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentse, hanem felkészüljön a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire is. Hozzáfűzték: az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is átfogó szabályozást sürgetett, amely a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodást és az ország ellenállóképességének növelését is rendezi.
A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a törvény tartalma legalább olyan fontos, mint a mielőbbi elfogadása.
- Egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat,
- ötéves karbonköltségvetéseket,
- független tudományos tanácsot és
- önálló klímavédelmi hatóságot javasolnak, valamint
- a kormányzati kötelezettségek jogi számonkérhetőségét.
Hozzátették: az alkalmazkodásnak a kibocsátáscsökkentéssel azonos súlyt kell kapnia, konkrét állami és önkormányzati feladatokkal, biztos pénzügyi háttérrel. Ezt szolgálhatná a kibocsátáskereskedelmi bevételekből finanszírozott klímaalap is.
A szervezetek szerint az ország ellenállóképességének erősítéséhez
a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az energetika és más ágazatok szabályait is felül kell vizsgálni.
A kezdeményező szervezetek abban bíznak, hogy a kormány mielőbb társadalmi vitára bocsátja törvénytervezetét és az Országgyűlés még az idén megtárgyalhatja és elfogadhatja az új klímatörvényt. A civilek továbbra is készek szakmai javaslataikkal hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország felkészültebben nézzen szembe a következő évek kihívásaival.
A nyílt levelet a Green Policy Center, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a WWF Magyarország képviselői írták alá.