Tarr Zoltán a jövő évi kulturális költségvetés-tervezet elleni tiltakozásokra reagálva azt mondta, meg kell érteni, hogy egy 16-20 éves rendszer átalakításán dolgoznak, ami nem kéthetes vagy öt hónapos munka, hanem hosszabb időt vesz igénybe.
Hozzátette, az átalakítás lényege, hogy szűnjön meg a kultúrában a politikailag befolyásolt döntéshozás, a felszabadulás tegye lehetővé azt, hogy a kreatív alkotás az értékén méressék, és a kultúrát használók döntése alapján kapjanak támogatást a kulturális szervezetek.
A miniszter szerint a költségvetési tervezetben a béremelés szándéka egyértelmű. A kulturális és közgyűjteményi dolgozók több mint tíz százalékos béremelése nem az az összeg, amelyet a programjukban megfogalmaztak, de az ország teljesítőképessége ennyit bír el – jegyezte meg.
Hozzáfűzte, a kulturális területen sok szerkezeti átalakítást jelentő lépés zajlik együttműködve a szakmai szervezetekkel. Azt mondta, sajnálja, hogy a költségvetés-tervezet ekkora „turbulenciát” okozott, amit a rendszerváltás részeként megértéssel kell kezelni.
Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a kulturális területen a rendszer átalakulása, úgy vélte, hogy nem telik „nagyon hosszú” időbe, amíg a formális változások is lezajlanak például a Magyar Művészeti Akadémia vagy más szervezetek esetében. Az érintettekkel való párbeszédben zajlik például a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ átalakítása – mondta.
A Széchenyi Irodalmi Akadémia támogatásával kapcsolatban arról beszélt, nem tudja, hogy a javaslatot benyújtó Magyar Tudományos Akadémia (MTA) miért csökkentette a keretet. Több szervezethez hasonlóan az MTA is önállóan nyújtja be a költségvetését, amelyet a kormány nem bírálhat felül. A költségvetési tervezet ugyanakkor nem kőbe vésett dokumentum – húzta alá.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) irodalmi pályázatainak alacsonyabb támogatására vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy az alap is jelentős átalakulás előtt áll, amellyel egy áttekinthetőbb rendszert szeretnének létrehozni. Az NKA 2027-es költségvetésében 16,7 milliárd forint van, aminek egy részét, 6 milliárd forintot egyenlegtartási kötelezettséggel terjeszt be a pénzügyminiszter. Az összeget a gazdasági helyzettől függően lehet majd felszabadítani. Hozzátette, bízik abban, hogy kellő indokkal kérhetik az Országgyűléstől az összeg feloldását.
A műsorban kitértek arra is, hogy hétfőn menesztették a Magyar Állami Operaház éléről Ókovács Szilvesztert, aki az ATV-ben később úgy nyilatkozott, hogy nem nyugszik bele a döntésbe, perre megy, és azt mondta, hogy Nagy Ervin államtitkárnak a feltárt szabálytalanságokat részletező bejegyzésében „semmi sem stimmel”. Tarr Zoltán a Felkelőben azt mondta, biztos abban, hogy az intézményben végzett átvilágítás nem végződött hibás eredménnyel, és ennek alapján nem volt más lehetősége, mint a főigazgató munkaviszonyának megszüntetése.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Színházban és a Budapesti Operettszínházban is zajlik átvilágítás, és valamennyi állami fenntartású kulturális intézményt meg kívánják vizsgálni. A vizsgálatok elsősorban a gazdasági, jogi és munkajogi működést, valamint a vezetés és a társulat kapcsolatát érintik, nem pedig a művészeti teljesítményt.
Tarr Zoltán szerint a vizsgálatok eredményeit idővel nyilvánosságra hozzák, a személyiségi jogokat és az üzleti titkokat érintő részek kivételével. Hangsúlyozta: a vizsgálatok célja az objektív helyzetkép kialakítása, nem pedig előre meghatározott következtetések igazolása.