Az Országgyűlés június végén döntött a közmédia intézményrendszerének teljes átalakításáról. Ennek értelmében jött létre
- a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., amely továbbviszi a rádiós, televíziós, audiovizuális, digitális és műsorgyártási közszolgálati feladatokat,
- továbbá visszaáll a nemzeti hírügynökség önállósága az MTI Nonprofit Zrt. megalakulásával.
A két nonprofit médiacég vezérigazgatóinál kizáró ok, ha valaki az előző öt évben miniszterelnök, kormánytag, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester, párttisztségviselő vagy más pártpolitikai szereplő volt.
A közmédia új tulajdonosi-felügyeleti szervének a Független Közmédia Testületet jelölték ki. Az FKT szeptember 17-én tartotta alakuló ülését.
A kormány a nyáron szakmai párbeszédet is indított a magyar közmédia jövőjéről, a folyamat szeptember végén zárult. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium az MTI-hez október 2-án eljuttatott tájékoztatásában kiemelte, hogy még a vezérigazgatói pályázatok kiírása előtt bevonta az érintett szervezeteket a közmédia jövőjét meghatározó stratégiai kérdések és lehetséges irányok megfogalmazásába. A cél az volt, hogy a pályázók ezekre is kitérjenek elképzeléseik bemutatásakor, az új vezetés pedig ezek ismeretében alakíthassa ki a közmédia stratégiáját.
Ezt követően, október 6-án nyújtották be az Országgyűlésnek tiszás képviselők a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról, valamint a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslatokat.
Az előterjesztések szerint a közszolgálati média intézményi és szervezeti rendszerének nyári átalakításával a jövőben a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. látja el a közszolgálati médiaszolgáltatói feladatokat, míg az önálló MTI Nonprofit Zrt. közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként, nemzeti hírügynökségként működik. Az indoklás szerint a határozati javaslatok célja nem csupán az alapító okirat formális elfogadása, hanem az új közmédia-struktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése is. Kiemelt cél a tulajdonosi joggyakorlás és a szerkesztői-szakmai függetlenség közötti határ egyértelművé tétele.
Az MTI alaptőkéje ötmillió forint, az államot megillető részvényesi jogokat az FKT gyakorolja.
Az alapító okiratok rögzítik a társaságok célját és közszolgálati feladatait.
Az MTI célja, hogy „a nemzet egésze számára, a polgárok demokratikus jogainak gyakorlása érdekében pártatlanul, kiegyensúlyozottan, pontosan, gyorsan és megbízhatóan minőségi információkat biztosítson”
– áll a társaság létrehozásáról szóló javaslatban, amely rögzíti azt is: a hírügynökség kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől függetlenül működik.
A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói tisztségének betöltésére október 13-án írt ki nyílt pályázatot az FKT.