Egy meglehetősen átfogó adócsomagot nyújtottak be a parlamentnek kedd éjjel. A kormány alapvetően át akarja rendezni az adóterheket.
- Az egyik oldalon ott vannak a munkavállalók, különösen az alacsonyabb és közepes jövedelműek, akiknek mérséklődik az adóterhelése,
- a másik oldalon viszont ott vannak a nagyvállalatok, a pénzügyi szektor és bizonyos más ágazatok, amelyeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közteherviselésből
– értékelt az InfoRádióban Szabó Dániel, a Portfolio elemzője.
„A legnagyobb figyelmet természetesen azok a változások kapták, amelyekről a kormány már korábban beszélt, akár a kampányban is szóba hozta őket Magyar Péter. Ilyen például a személyi jövedelemadó csökkentése, a vagyonadó és az ahhoz kapcsolódó exit tax bevezetése, vagy a nagyvállalatok magasabb társasági adója, amelyről hosszasan beszélt múlt héten a parlamentben, amikor először ismertették a költségvetés részleteit. A kedden benyújtott törvényjavaslatból kiderül, hogy jóval szélesebb körű módosításokra készülnek, vannak kisebb adóemelések, kedvezmények visszavonásai, adminisztratív könnyítések, amelyek egyébként növelhetik a kormánynak a gazdaság kifehérítésén keresztül költségvetési bevételeit, és jelentősen átalakulna egyébként ehhez kapcsolódóan az adóhatóság adatszolgáltatási rendszere is. Azt emelném ki, hogy ez nem pusztán adócsökkentő vagy adóemelő csomag, sokkal inkább annak megváltoztatását célozza, hogy a különböző gazdasági szereplők milyen arányban finanszírozzák az állam működését. Emellett is
elkezdi a csomag átrendezni azt a megszokott adóbevételi struktúrát, amit Magyarországon ismerünk”
– emelte ki.
Több olyan módosítás van, amely a vállalkozások életében fontos lehet.
Cégautóadó: a jelenlegi rendszer a 120 kw feletti autókat lényegében egyetlen teljesítménykategóriában kezelte. Ez most megváltozik, és az új adóteher a legerősebb, kedvezőtlen környezetvédelmi besorolású autóknál havonta akár 204 500 forint is lehetne, ami éves szinten közel 2,5 millió forint lehet egyetlen személygépkocsi után egy vállalkozás számára. Ráadásul a gépjárműadók beszámításának lehetőségét is korlátoznák, ezért a nagyobb céges flottákat fenntartó vállalatoknak különösen érdemes lesz majd kiszámolniuk, hogy mennyivel növekednek a költségeik.
Meglepetés az átalányadózó egyéni vállalkozóknál: korábban már elfogadták, hogy 2027-től 45 százalékról 50-re nő az általános költséghányad, de ezt most visszavonnák. Tehát
egy korábban megígért adókönnyítés, ami egy 5 százalékos költségelszámolási bővítést jelentett volna, most nem valósul meg.
A vállalati reprezentáció költségeinek csökkentése is olyan változtatás, amiről alig volt szó a korábbi kormányzati tervekben, kommunikációban Szabó Dániel szerint. Az éttermi és cukrászdai üzleti vendéglátás adómentességének felső határát 100 millióról 50 millió forintra csökkentik. Ez elsősorban azokat a nagyobb vállalatokat fogja kedvezőtlenül érinteni, akik nagyon sok olyan eseményt tartanak, ahol a partnereiket például pogácsával, süteményekkel, kávéval és hasonlóval kínálják meg, itt ugyanis majd azért magasabb tételekre vagy kisebb adóleírási lehetőségekre van lehetőségük, mint korábban.
„Alapvetően az látható, hogy
leginkább az alacsony jövedelmű munkavállalók válnak ennek a költségvetésnek a legnagyobb nyerteseivé
– már ismert a minimálbér szintjéig 9 százalékra csökkenő, eddig 15 százalékos szja – vagyis valóban valamiféle olyan felzárkóztatási struktúra valósul meg, amelyről a kampányban is sokat beszéltek, de emellett az Európai Unió által kiadott országspecifikus ajánlásokban is rendszeresen megjelent, hogy célzott, a béreknél alkalmazható támogatásokkal kell segíteni az átlag alatt kereső dolgozókat Magyarországon” – fogalmazott Szabó Dániel.
A cikk alapjául szolgáló interjút Gyulai Péter készítette.