Szó volt a fővárosi útalapprogramról, a finanszírozásról, az útfelújítási ütemezésről, de meglepő párbeszéd zajlott arról is, miért találkozunk olyan sok liftmeghibásodással a metrók megközelítésénél. A hosszú diskurzusból utóbbiról kiderült, hogy egyre többen használják mellékhelyiségként a lifteket, elsősorban emiatt állítják le őket.
Hasonlóan meghökkentő volt az a napirendi pont, amelyben Budapest közbiztonsága és közrendje volt terítéken. A Karácsony Gergely által jegyzett, csupán másfél oldalas dokumentum szűkszavúsága nem jelezte előre, mekkora indulatok fognak összecsapni a teremben, ahogy az első felszólalók visszafogott tájékoztatása sem.
Elsőként Mészáros János, a Budapesti Közművek (BKM) vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az egyéves térgondnoki rendszer kapcsán a társaságnak kedvezőek a tapasztalatai. Diós Dávid, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) szolgálati igazgatóhelyettese pedig azt közölte, hogy lehetőségükhöz mérten fokozták a közterületi jelenlétet a kiemelt területeken, és jól együttműködnek amúgy a BKM-mel.
Ezt követően sorra kerültek elő a rázósabb témák:
a drog, a félelem, a hajléktalanság, a palackok gyűjtésének drámája, a kilátástalanság, a helyzet kezelésében részt vevők tehetetlensége.
Józsefváros alpolgármestere, Sátly Balázs kritikusnak nevezte a kerület köztisztasági és közbiztonsági helyzetét. Mint fogalmazott, sem ő, sem a választói nem tapasztaltak korábban a mostanihoz hasonló állapotokat, a villamoson történt késelésektől a társasházi betörésekig. Hozzátette, hogy a kábítószer-fogyasztás és az erőszak már a társasházakban is megjelent. Arra kérte a főváros vezetését, hogy politikai szinten is kezelje komolyan a problémát, és ne hárítsa annak megoldását kizárólag az intézményrendszerre. Emellett azt sürgette, hogy a főváros vezetése határozottan lépjen fel a közterület-felügyeletek hatáskörének bővítéséért.
A fideszes Pap Tibor is a droghelyzet súlyosságára hívta fel a figyelmet. A fővárosi drogstratégia fenntartásáról kérdezte a városvezetést, arra is kitérve, hogy a crackhasználatról elhangzottak fényében nem tartaná-e indokoltnak a stratégia felülvizsgálatát.
A tiszás Barna Judit Annamária többször is számon kérte az érintetteken a közterületeken tapasztalható áldatlan állapotokat. Elmondta, hogy Kőbánya-Kispesten korábban is voltak, és jelenleg is vannak problémák. Mivel maga is mindennap tömegközlekedik, arra volt kíváncsi, hogy a térgondnokok pontosan milyen feladatokat látnak el a Blaha Lujza téren, Kőbánya-Kispesten és más problémás helyszíneken. Szerinte a helyzet megítélésekor már nem a hajléktalanságot kell a legfőbb problémának tekinteni, hanem az agresszívan viselkedő szerhasználókat, akik tudatuknál vannak, és zaklatják az embereket.
A bizottság elnöke, a Podmaniczky Mozgalom delegáltja, Gál József szerint
Budapest koszosabb, mint öt évvel ezelőtt.
Úgy vélte, önmagában nem elég, ha egy-egy közterületre takarítókat vezényelnek, és azt mondta, a nyáron például a Blaha Lujza téren sem tapasztalta, hogy rendszeresen takarítottak volna.
A helyzet drámaiságát jól jelzi, hogy a szakbizottságnak egy ponton azt is tisztáznia kellett, ki a felelős a Blaha Lujza térért. Mint az az ülésen elhangzott, az aluljáró a FÖRI, míg a felső rész a VIII. kerület felelőssége. Józsefváros alpolgármestere, Sátly Balázs viszont nem hagyta szó nélkül a felelősségi kérdést. Mint mondta, ami a Blaha Lujza téren zajlik – „konkrét bűncselekmények nap mint nap” –, azt Józsefváros nem fogja tudni megoldani egyedül.
A megszólalásokból egyértelműen kiderült, hogy jó pár tisztázatlan ügy és felelősségi vita adja a helyzet kaotikusságát. Például hiába van a Blaha Lujza téren tisztaságért felelős térgondnok, ha nem tudja tisztán tartani a zsúfoltabb helyeket, mert azt szerhasználó csoportok uralják. A mindenki által ismert drámai állapotokra egyelőre nem született megoldás a bizottságban.
A cikk alapjául szolgáló összefoglalót Kocsis Éve készítette.