A szókincstől a fonológiai feldolgozáson és a figyelmen át az olvasási motivációig több szempont szerint vizsgálódtak a szakemberek – közölte a program kommunikációjával megbízott ügynökség pénteken az MTI-vel.
A Pécsi Tudományegyetem Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoportjának kutatása egy részében a szemmozgást infrakamera is rögzítette, megmutatva, hogy mi történik néma olvasás közben. A vizsgálatok egyik legfontosabb eredménye, hogy a szófelismerési nehézségre utaló szemmozgásmintázatok nem csak azoknál a tanulóknál jelentek meg, akiket korábban olvasási problémával diagnosztizáltak.
A vizsgálatból kiderült, hogy a tanulók többsége nem a címmel kezdi az olvasást, hanem rögtön az első sorral, majd a sor közepéhez érve többen visszaugranak a címhez. Előzetes áttekintésre, újraolvasásra vagy más tudatos olvasási stratégiára mindössze egy-két esetben került sor.
A szövegértésben éles határ húzódik a visszakereshető információ és az összefüggés között. A „mi?", „mikor?", „hol?" típusú kérdésekre a tanulók jellemzően megtalálják a választ, azonban a következtetést igénylő „hogyan?" és „miért?" kérdések már komoly nehézséget okoznak. Gyakori, hogy a gyerek minden egyes kérdésnél elölről kezdik olvasni az egész szöveget.
Az eredetileg második osztályosoknak készült rövid szövegértési feladatsor ötödikben sem eredményezett maximális pontszámokat. A szókincs bizonyult a legnehezebb területnek, az álszavak ismétlése pedig a legerősebbnek. A hangos olvasásban a betű-hang integráció kevés kivétellel kialakult, de jelentős szórás mutatkozott abban, ki jutott el az automatizált olvasás szintjére.
A kutatók szerint pedagógiai szempontból a legfontosabb eredmény, hogy a szociokulturális háttér szerinti különbségek az olvasási problémákat illetően nem minden területen rajzolódnak ki. A szókincs és a szövegértés területén több kiemelkedő teljesítmény jelent meg azoknál a tanulóknál, akiknek kulturális környezetében az olvasás hangsúlyosabb szerepet kap, ugyanakkor a fonológiai tudatosság, a beszédészlelés, a munkamemória és az olvasástechnika esetében minden vizsgált iskolában voltak kiemelkedően és gyengébben teljesítő tanulók egyaránt.
A kutatást vezető Steklács János szerint nem oszthatók a gyerekek jó és gyenge olvasók csoportjára, és nem lehet megjósolni a háttér alapján, kinek mivel lesz problémája. Ugyanaz a gyerek lehet stabil technikájú olvasó úgy, hogy közben a következtetéseknél elakad, más meg éppen fordítva. Ezért sem vezet eredményre mindenkinél az a módszer, ha egyszerűen csak többet gyakorol.
Az eredmények alapján készülnek egyéni fejlesztési tervek, amelyeket a résztvevő gyerekek, a szüleik, a pedagógusaik és a fejlesztő szakemberek megkapnak. Ezek nem általános tanácsok, hanem arra épülnek, hogy az adott tanulónál mi az erősség és hol van a támogatást igénylő pont.
A kampány célja, hogy láthatóvá tegye azt a tényt, hogy az olvasás nem csupán tantárgy, hanem egy életen át meghatározó készség, sokszor egy munkaszerződés vagy egy hivatalos levél értelmezése is ezen múlik. Aki gyerekkorban elakad, felnőttként is hátrányból indul – állítják a szakértők.
Az olvasási nehézség hátterében gyakran az agy működésében rejlő, mérhető idegrendszeri okok állnak, a szemmozgás-koordinációtól a figyelmi feldolgozáson át a hangok és betűk összekapcsolásáig. Ezek függetlenek az intelligenciától, mégis ritkán derül ki, hogy mi okozza a nehézséget. Ha nem ismerik fel időben, a lemaradás halmozódik, hiszen csökken az önbizalom, a motiváció, nő az iskolai lemorzsolódás veszélye. A kutatás ezért arra kereste a választ, hogy mi áll egy-egy gyerek olvasási nehézsége mögött, hogy személyre szabott segítséget lehessen ilyen esetben nyújtani.
A magyarországi kampány az UniCredit Foundation és a Junior Achievement Europe közös oktatási programját, a Re-Power Your Future-t támogatja, amely az oktatási esélyegyenlőség növelését és az iskolai lemorzsolódás csökkentését célozza. A kampány nagykövetei Dragomán György és Nyáry Krisztián írók, valamint Hadházi Renáta pedagógus.
A kampányhoz kapcsolódó, az UniCredit Bank 52 fiókjában és központjában indított mesekönyv-gyűjtés is befejeződött, az összegyűlt 850 darab gyerekkönyvet a Pécsi Csorba Győző Könyvtár juttatja el a programban részt vevő iskolák könyvtáraiba.