Kiutasított tíz orosz diplomatát Magyarországról a kormány – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.
A kérdésre, hogy mit jelent a gyakorlatban, hogy az orosz diplomaták olyan tevékenységet folytattak Magyarországon, amely a bécsi egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható, és tulajdonképpen miért is utasíthatták ki ezeket a diplomatákat, Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese azt mondta az InfoRádióban:
„ez a diplomáciai nyelvezetben annak a megfogalmazása, hogy az illető tágabban értelmezve kémtevékenységet végzett”
– fogalmazott, hozzátéve: ez lehet különféle hírszerzői tevékenység, vagy bármi ilyesmi, de ennek ez a hivatalos megfogalmazása. Minden ország ezt szokta csinálni, ezt a megfogalmazást szokták használni, hogy „diplomáciai státusszal nem összeegyeztethető”, vagy „a bécsi egyezménnyel nem összeegyeztethető” tevékenység.
Az, hogy milyen gyakran fordul elő ilyen típusú kiutasítás, országoktól függ. A modern kori magyar diplomácia történetében ez a legnagyobb olyan kiutasítás, ami egyszerre történt – mondta Rácz András.
A nagyléptékű orosz–ukrán háború kitörése, tehát 2022 februárja óta az Európai Unióból több mint 600 diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőt utasítottak ki, miközben Magyarországról mostanáig nagyon keveset. Tehát Magyarország, ha úgy tetszik, messze le volt maradva abban, hogy kivegye a részét az oroszok kémkedési kapacitásainak csökkentéséből – fogalmazott, hozzátéve: az nem igaz, hogy ne lett volna kiutasítás. Időnként
szokták azzal vádolni az Orbán-kormányt, hogy egyetlen orosz diplomatát se utasított ki, de ez nem így van. Volt néhány úgynevezett „csendes” kiutasítás, de tényleg nem sok, néhány fő.
Van olyan európai ország, ahonnan több mint 50 orosz diplomatát, vagyis hát orosz hírszerzőt utasítottak ki. Ezzel a mostani kiutasítással, ha úgy tetszik, Magyarország pótolja egy régi adósságát az EU-s és NATO-szövetségesek felé – mondta Rácz András.
A szakértő szerint fontos hozzátenni, hogy az orosz hírszerzők jellemzően nagyon aktívan használják a schengeni övezetet. Tehát ha ő diplomataként Budapesten van akkreditálva, gond nélkül hajthat végre műveletet Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, bárhol máshol. Tehát azzal, hogy az előző magyar kormány elmulasztotta kiutasítani azokat az orosz diplomatákat, akikről már akkor is lehetett tudni, hogy valójában hírszerzők, ezzel nem csak Magyarország biztonságát gyengítették, de a szövetségeseink biztonságát is, hiszen
ezek közül az oroszok közül volt, aki elsősorban másik országokban hajtott végre műveleteket Magyarországról kiindulva.
Az orosz külügyi szóvivő mindenesetre kemény választ ígért, de egyelőre nem tudni, hogy ez mi lesz. A kérdésre, hogy az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján mi lehet a válaszlépés, a szakértő azt mondta: Oroszország a saját diplomatáik kiutasítására válaszul jellemzően az adott ország diplomatáit szokta kiutasítani. Van, hogy ez teljesen szimmetrikus, például az orosz–amerikai viszonyban rendszeresen ha az egyik fél kiutasított mondjuk 30 diplomatát, akkor a másik fél is 30-cal válaszolt. Aszimmetrikus méretű országok esetében az oroszok néha kevesebb diplomata kiutasításával válaszolnak, de az ilyen típusú válasz, hogy kiutasításra kiutasítás a válasz, ez nagyon tipikus orosz reakció.
Ezen kívül az is előfordulhat, hogy például döntenek az adott ország alacsonyabb rangú diplomáciai vagy külképviseleteinek bezárásáról. Magyar esetben ez elméletileg lehetne mondjuk a jekatyerinburgi konzulátus is. De egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz az orosz válasz. Kiutasítás biztos, hogy lesz benne, de hogy ezen kívül mást lépnek-e, ezt nem lehet megmondani. Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova nyilatkozata egy első reakció, valamit ilyenkor mondani kell, és szerintem most éppen aktívan gondolkodnak, hogy mi legyen a megfelelő válasz.
A kérdésre, hogy mennyire gyors a diplomácia, mikorra várható válaszlépés, Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese azt mondta az InfoRádióban: néhány napon belül várhatóan jön az orosz válasz.
A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.