Augusztus 15-én, a 32. Sziget Fesztivál zárónapján már nagyjából látszott, hogy az idei nagy kísérlet egyik legfontosabb célját nem sikerült teljesíteni. A szervezők mintegy 400 ezer látogatóval számoltak, ehhez igazították azt a tervet is, hogy a tavalyi 2,8 milliárd forintos veszteséget idén nagyjából 1,5 milliárdra szorítsák le. A végső látogatószám azonban inkább 350-360 ezer körül alakulhatott, Gerendai Károly pedig már a fesztivál végén jelezte, hogy a pénzügyi eredmény is rosszabb lesz a tervezettnél.
Gerendai mégsem arról beszélt, hogy vissza kell vonulni. Éppen ellenkezőleg, „a Szigetnek előre kell menekülnie” – fogalmazott. Ez biztosan sokaknak furcsának tűnik. Miért kellene még több energiát és pénzt tenni egy olyan fesztiválba, ami jelenleg is milliárdos veszteséget termel?
Azért, mert a Sziget esetében valójában nem egy, hanem legalább két kasszát kell néznünk. Az első a rendezvényt szervező vállalkozás kasszája. Ez 2026-ban szinte bizonyosan mínuszban marad. A második azonban Budapesté és a magyar gazdaságé. Abba minden egyes külföldi látogató akkor is fizet, amikor taxiba ül, szállodai szobát foglal, étteremben vacsorázik vagy vesz valamit egy budapesti üzletben. És könnyen lehet, hogy ez a második kassza még mindig vaskosan pozitív.
Ez a különbség ráadásul egy másik magyar gazdaságpolitikai vitát is érthetővé tesz. A Sziget 2026-os vesztesége ugyanis azt is megmutatja, hogy miért nem kizárólag jó hír az erős forint. Ami ugyanis a külföldre utazó magyarnak ajándék, az a Magyarországra érkező külföldinek indirekt áremelés.
Egy fesztivál, két eredménykimutatás
Ha csak a szervező cég számait nézzük, az elmúlt évek története meglehetősen kellemetlen. A Sziget mögötti társaság 2023-ban mintegy 1,8 milliárd, 2024-ben 3,8 milliárd, 2025-ben pedig 2,8 milliárd forintos veszteséget mutatott ki. Miközben 2022-ben még 355 millió forintos nyereséget ért el.
Csakhogy van egy másik eredménykimutatás is, amelyet nem a Sziget könyvelése tart nyilván. Jól mutatta ezt a 2024-es fesztivál hete. A budapesti szálláshelyeken akkor 178 ezer vendéget regisztráltak, közülük mintegy 160 ezren külföldiek voltak. Összesen 336 ezer vendégéjszakát töltöttek a fővárosban, a szálláshelyek bevétele pedig megközelítette a 7,9 milliárd forintot, 37 százalékkal meghaladva az előző hét forgalmát.
Természetesen súlyos hiba volna mind a 7,9 milliárdot a Szigetnek tulajdonítani. Budapest a fesztivál nélkül is tele lenne turistákkal augusztusban. Ám a vendégek és a költés egy része egészen biztosan a zenei rendezvényhez kötődött.
Holland szemmel
Képzeljünk el két fiatalt. Az egyik magyar, a másik holland. Mindketten 100 ezer forintnak megfelelő összeget költenek el a fesztivál és a hozzá kapcsolódó programok során. A két ember természetesen ugyanannyit ér vendégként, a költésük gazdasági hatása azonban már különbözik.
Ha a magyar fiatal nem menne ki a Szigetre, 100 ezer forintjának egy részét jó eséllyel akkor is elköltené Magyarországon. Elmenne egy másik fesztiválra, étterembe, moziba, nyaralni, vagy egyszerűen más terméket vásárolna. A Sziget tehát részben csak áthelyezi a magyar fogyasztását egyik helyről a másikra.
Ha viszont a holland fiatal nem jön Budapestre, elképzelhető, hogy ugyanazt a pénzt Amszterdamban, Barcelonában vagy egy belga fesztiválon költi el. Amikor Budapestre érkezik, olyan vásárlóerőt hoz be Magyarországra, amely egyébként jó eséllyel nem itt jelent volna meg. Ezt hívják a közgazdászok addicionális keresletnek. És éppen ezért különleges a Sziget a magyar fesztiválpiacon. A GKI felmérése szerint a Campus, a Művészetek Völgye, a SZIN vagy a STRAND külföldi közönségének becsült aránya jellemzően csupán 1-8 százalék. A Sziget esetében viszont ez az arány megközelíti az 50 százalékot.
Közgazdasági értelemben tehát a Sziget egy komoly exportőr. Csak nem autót, akkumulátort vagy gyógyszert szállít külföldre, hanem fesztivál élményt és egyéb hazai szolgáltatásokat ad el a külföldi fogyasztóknak. Ez pedig elvezet a 2026-os eredmény egyik legfontosabb tanulságához. Ahhoz, hogyha Magyarország drágábbá válik a külföldiek számára, az árt az ilyen exportnak is.
A forint ereje visszaütött
A forint a 2025 végi 386 forintos euróárfolyamról 2026. június végére 353 forintig erősödött. Ez közel 9,5 százalékos felértékelődés. Magyar szemmel ez örömhírnek tűnhet. Egy euróért kevesebb forintot kell adnunk, így olcsóbb lett a külföldi nyaralás, mérséklődhet az importtermékek forintára, és az erősebb árfolyam az importált inflációt is fékezheti.
Csakhogy mint minden éremnek, így a forint erősödésének is két oldala van. Nézzük meg ugyanezt a trendet egy holland turista szemével. Ha egy budapesti hétvége során 100 ezer forintot költ, akkor 400 forintos euróárfolyamnál ez 250 euróba kerül neki. 350-es árfolyamnál ugyanez már mintegy 286 euró. Azaz bár a magyar ár egyetlen fillérrel sem változott, a külföldi vendég mégis körülbelül 14 százalékkal többet fizetett.
A Sziget vesztesége ezért azt is megmutatja, hogy milyen negatív hatásai vannak egy túl izmos forintnak. Az erős árfolyam egyes magyar fogyasztóknak kedvez, miközben megnehezíti azoknak a vállalkozásoknak a helyzetét, amelyek külföldieknek kívánnak értékesíteni. És a szigetnél pont ez az a csoport, melynek nemzetgazdasági szempontból a legnagyobb jelentősége van.
A két kassza összeér
A 2026-os Szigetről ezért két látszólag ellentmondó mondat egyszerre lehet igaz. Egyrészt jelenlegi formájában a rendezvény üzleti modellje nem termel elfogadható eredményt a tulajdonosoknak. Másrészt a Sziget valószínűleg komoly gazdasági nyereséget hoz Budapestnek és Magyarországnak.
Ez a paradoxon azonban hosszú távon nem állhat fenn. Pozitív GDP-hatásból nem lehet kifizetni egy magánvállalkozás számláit. Egy fesztivált végső soron azoknak is meg kell érnie működtetni, akik minden évben vállalják érte a pénzügyi kockázatot.
A fő kérdés tehát most az, hogy sikerül-e olyan üzleti pályára állítani a Szigetet, amelyen nemcsak Budapest szállodái, éttermei, taxisai, üzletei és az állam kasszája keresnek, hanem a rendezvény szervezői is. Ehhez pedig egyértelműen több külföldi vendégre lesz szükség.
Ők hozzák ugyanis azt a pénzt, amely a Sziget kapuin belül és kívül is a legfontosabb. Ehhez azonban szükség lesz arra, hogy mind a gazdaság irányítói, mind pedig az átlagember leszámoljon azzal a tévhittel, hogy az erős forintnak csupán előnyei vannak.
A cikk szerzője Sebestyén Géza, a BCE egyetemi docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője