Megsemmisült egy Gripen típusú magyar vadászgép Szolnoknál hétfő délelőtt. A gép vészjelzést adott le, a műszerek működése leállt. A pilóta a géppár másik tagjának segítségével a szolnoki katonai repülőtéren még leszállt, de aztán a repülő éles kitérő manővert tett, ezért a vezetője katapultált, a gép pedig kigyulladt. A pilóta gerincsérülést szenvedett, kedden műtik, az orvosi várakozások szerint teljesen felépülhet.
A levegőben észlelt hibaüzenetről elmondott információk alapján egyelőre nem lehet tudni, mi okozhatta a balesetet. Persze a gép üzemeltetője, a pilóta, illetve az irányítótorony tudja, de a nyilvánossággal nem közölték, aminek több oka is lehet Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője szerint. Az információt valószínűleg csak a vizsgálat lezárulta után fogják megosztani a lakossággal, addig csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. Az egyik ilyen, hogy a hidraulikával vagy a vezérléssel lehetett valamiféle probléma, amire a gép leszálláskori kisodródása, illetve a nyilvánosságra hozott fényképek alapján következtetnek többen. Előfordulhat még a járművel kapcsolatos probléma, valamilyen anyagfáradás, szoftveres gond – ezt majd a vizsgálat fogja kideríteni.
Elmondása szerint a Gripen gépek, például a magyarok is, hosszú ideje vannak szolgálatban, ezért az, hogy most derüljön fény valamilyen szerkezeti problémára, „nem túlzottan életszerű”.
A Magyar Honvédség által használt Gripenek megbízható harci repülőnek számítanak – mondta az elemző.
„Olyan harci kiterjedt harci alkalmazása a Gripeneknek, mint mondjuk az amerikai S16-osnak, nem volt, hiszen viszonylag kevés ország tartja őket hadrendben – jelenleg öt, illetve van, aki még most fogja majd beszerezni, például Brazília –, és olyan nagy háborús műveletben nem vettek részt, ahol a képességeiket éles körülmények között kellene vagy kellett volna tesztelni. A különböző felderítő, légtérellenőzési műveletekben viszont nagyon gyakran vesznek részt. Például a magyar gépek a Baltikumba is ki szoktak települni légtérellenőrzésre, és mindig megbízhatóan látták el ott is a feladatokat” – mondta Csiki Varga Tamás.
Hozzátette: szerinte a Gripen-pilótáknak elegendő repült órájuk is van, a harci gépeket folyamatosan használják. A gépek állapota szempontjából pedig a repült óra azért fontos mutató, mert így tudják ellenőrzés alatt tartani, hogy mennyire használódik el a hajtómű, a sárkányszerkezet vagy bármilyen alkatrész. Az pedig, hogy – az átlagemberek autójavítási szokásaihoz hasonlóan – elbliccelnének egy kötelező szervizt, itt nem fordulhat elő, hiszen olyan eszközökről van szó, amelyek használatának tétje nagyon magas, az életvédelmi és életkioltási képességei miatt magasabb annál is, mint ami a civil repülésben van.
„Ráadásul itt épp az volt az egyik kulcstényező, hogy fel volt fegyverezve a légi jármű, tehát ha nem ilyen professzionálisan jártak volna el a pilóták, ha, mondjuk, ez egy lakossági területen lezuhanó gép lett volna, akkor sokkal nagyobb károkozása és adott esetben áldozata is lehetett volna” – mondta az elemző.
A katapultálással kapcsolatban kiemelte: ez rendkívül megterheli a szervezetet, főként a gerincet. A tapasztalat azt mutatja, hogy akinek katapultálásra kerül sor a karrierje során, és az esetleg „nem teljesen simán” történik, a leérkezéskor szerezhet olyan, elsősorban a gerincet érő terhelést, amelynek nyomán a katonai pilóták számára előírt nagyon magas egészségügyi követelményeket már nem tudja teljesíteni. Ilyenkor váltanak például a katonai repülésről polgárira.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.