Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a levélben kiemelték, az érdemi szociális párbeszéd, a hatékonyan működő munkaügyi kapcsolatok hozzájárulnak a demokratikus jogállami működéshez, részei a fékek és ellensúlyok átfogó rendszerének.
Az elmúlt időszakban ezzel szemben Magyarországon a kormány a közpolitika formálását és a jogalkotást a saját belügyének tekintette, és nem ismerte el, hogy az érdekegyeztetés segítségével javítható az intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága. Számos intézkedéssel korlátozta a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeit. Mindez nemcsak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Szociális Karta normáinak megsértését jelentette, hanem az Európai Unióval is tartós feszültség forrásává vált – írták a közleményben.
- A szakszervezetek elengedhetetlennek tartják az érdekegyeztetés alkotmányos alapjainak megteremtését,
- az országos érdekegyeztetés létrehozását,
- a szakszervezetek, valamint a szakszervezeti tagság státuszának garantálását,
- az alkotmányos védelmet a szervezkedés és az egyesülés szabadságát gátló intézkedésekkel szemben,
- a szakszervezeteket megillető kollektív szerződéskötés jogának alkotmányos és törvényi megerősítését, valamint
- a sztrájkjogi szabályozás felülvizsgálatát.
A tájékoztatás szerint a konföderációk a munkaügyi kapcsolatok hatékony, demokratikus rendszerének kidolgozása mellett kiemelten fontosnak tartják a munkavállalók jövedelmi pozícióinak javítását. Alapvető elvárásként fogalmazták meg, hogy mind az átlagbér, mind a minimálbér tekintetében folytatódjék a felzárkóztatás az uniós bérszínvonalhoz és sürgetik az EU bértranszparencia-irányelv maradéktalanul átültetését a hazai gyakorlatba.