A Tisza-tó körüli települések esetében a védett természeti területen fekvő tenyészőhelyekről kirepült honos szúnyogok okoznak ártalmat, Budapest III. és XXI. kerületében, Sopronban és Hajdú-Bihar vármegye több településén az inváziós fajok erősödő jelenléte miatt kell beavatkozni – tartalmazza a közlemény.
A szakemberek földi biológiai kezeléssel, illetve ahol szükséges kémiai módszerrel gyérítik a tenyészőhelyeken a vérszívókat – tették hozzá.
Azt írták, hogy az ország nagy részén az aszályos időjárás miatt a folyók mentén szinte nem is lehet találkozni a máskor jelentős ártalmat okozó árvízi fajokkal, a lakóövezetekben viszont egyre inkább megjelennek az inváziós fajok.
Hangsúlyozták, hogy a katasztrófavédelem az elmúlt években felmérette a csípőszúnyogok legjelentősebb tenyészőhelyeit a rendszeres szúnyogártalommal fertőzött területeken. Ennek köszönhetően már pontosan és hatékonyan alkalmazható a szúnyoglárvák gyérítését szolgáló biológiai gyérítési technológia.
Miközben a korábban rendelkezésre álló források legfeljebb öt-tíz százalékát lehetett biológiai gyérítésre fordítani, a felmérésnek köszönhetően az országos szúnyoggyérítési program költségvetésének ötven százaléka immár a lárvák elleni biológiai védekezésre irányul – ismertették.
A biológiai gyérítés kizárólag a szúnyoglárvák ellen alkalmazható, a már kifejlett szúnyogok elleni védekezés kémiai kezeléssel biztosítható – fűzték hozzá.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért a ház körüli vízzel telt edények, hordók, vázák, tartályok rendszeres kiürítésével. Ezek ugyanis ideális tenyészőhelyet jelentenek a vérszívók számára.
Az otthoni teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ készített tájékoztatót, amely elérhető az intézmény honlapján – olvasható az OKF közleményében.