Hőség idején több mint 50 százalékkal nőhet a lakosság napi vízfogyasztása, ezért ezekben az időszakokban szükség van a takarékos vízfogyasztási megoldások alkalmazására. Felmérések szerint a mosásból, fürdésből származó víz újrafelhasználása globálisan egyre elterjedtebb a vízhiány csökkentésére. A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke egyebek mellett arról is beszélt az InfoRádióban, hogyan tudunk spórolni a vízzel.
Kugler Gyula elmondta: az egész Földet alapul véve a napi átlagos háztartási vízfogyasztás egy emberre vetítve 170 liter. Átlagosan ennyit vizet használunk egy nap ivásra, főzésre, fürdésre, locsolásra, takarításra. Ekkora mennyiség felel meg globálisan a háztartási vízigénynek. Az európai uniós átlag 120 liter, tehát az egész Földön számított napi átlagos vízfogyasztásnál alacsonyabb, de azért Európában is vannak kimagasló értékek. Az EU csúcstartója Olaszország, ahol az emberek naponta 240 liternyi vizet használnak az említett célokra.
A magyar ebből a szempontból a takarékosabb nemzetek közé tartozik: itthon átlagosan 100-105 liter vizet fogyasztanak egy nap az emberek.
Azt gondolhatnánk, hogy hőség idején sokkal több vizet isznak és használnak az emberek, de Kugler Gyula szerint ez alapvetően településfüggő. Például egy üdülőkörzetben a nyári csúcsidőszakban az átlagos mennyiség többszörösét, három-négy-ötszörösét, egyes helyeken akár a hatszorosát is fogyaszthatják. Átlagos körülmények között viszont a nyári hazai csúcsfogyasztás 30-50 százalékkal haladhatja meg az átlagot, de hőségriadók alkalmával 50 százalék fölé is mehet ez az arány. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a napi vízigény akár a másfélszerese is lehet az átlagos vízmennyiségnek.
Sokat jelent, ha figyelünk a spórolásra és a takarékoskodásra, de ne csak hőségriadók idején gondoljunk erre. A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke azt javasolja, indokolatlanul ne pazaroljuk a vizet, például a gépkocsimosást ne hőségriadó idején végezzük, várjunk vele néhány napot. Jobb mellőzni a szilárd burkolatok, járdák, udvarok, lebetonozott vagy aszfaltozott részek hűtését tömlővel történő locsolással.
Igaz, hogy néhány percig jobb a klíma, amíg a párolgás megtörténik, de ha sokan csinálják ezt, főleg csúcsidőben (késő délután, kora este), akkor a rendszerek túlterheltté válnak.
Kugler Gyula hangsúlyozta: a takarékoskodásra való figyelem és a pazarlás kerülése nem azt jelenti, hogy ne fürödjünk, ne tisztálkodjunk, ne mossunk vagy ne mosogassunk el. Ezek a tevékenységek a mindennapi élet részei, természetesen nagyon fontos, hogy hőségriadó idején is elvégezzük ezeket. Azt tanácsolja, hogy a kert locsolását ne csúcsidőszakban és ne slaggal vagy tömlővel végezzük ilyenkor, hanem
inkább a gyökérzóna csepegtetéssel történő öntözésére törekedjünk, lehetőleg késő este vagy a hajnali órákban. Úgy véli, ezekkel a praktikákkal sokat segíthetünk egymáson.
A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke felhívta a figyelmet a szürkevíz hasznosításának előnyeire is. Ez a mosásból, fürdésből származó, fekáliával nem szennyezett víz, ami tehát nem a vécékből jön és nem a mosogatásból származik, hanem a zuhanyozás vagy a mosás során keletkező vízről van szó. A szürkevizet különböző technikákkal lehet megtisztítani, majd visszajuttatható a háztartási hálózatba. Kaliforniában például a háztartási szürkevíz kerti locsolásra és öblítésre való használata államilag támogatott. Japánban népszerűek a kézmosóval egybeépített WC-tartályok, amelyek a kézmosásnál használt vizet közvetlenül a WC öblítésére hasznosítják. Izraelben pedig a szürkevizet városi zöldterületek öntözésére és ipari célokra is bevezetik.
Itthon gyerekcipőben jár a szürkevíz-rendszerek alkalmazása
Ugyanakkor a magyarországi lakásállományt a korábbi évtizedekben nem úgy alakították ki, hogy két vezeték álljon rendelkezésre. Kugler Gyula hozzátette: az lenne az ideális, ha itthon is lenne a háztartásokban egy ivóvízvezeték és külön egy szürkevíz-vezeték. Ráadásul tározni is kell a szürkevizet, aminek a megoldása a hazai gyakorlatban elég macerás lenne.
A Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke elmondta: a Magyarországon kialakult lakásállomány alkalmatlan a szürkevíz hasznosítására, de azért van erre is lehetőség itthon tanya jellegű, ritka beépítésű vagy az új építésű, modern és környezettudatos (passzív- és öko-) házaknál, ahol már megjelentek a beépített szürkevíz-szűrő és -gyűjtő gépezetek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy
ez általános megoldást nem tud biztosítani a jelenlegi körülmények között.
A klímaberendezésekből kifolyó víz bakteriálisan fertőzött vagy szennyezett lehet, de Kugler Gyula szerint a mennyiségét tekintve nem olyan jelentős, hogy ne lehetne használni bizonyos területek hűtésére, vagy adott esetben akár olyan növények öntözésére, amelyeket közvetlenül nem fogyasztanak el az emberek. Például fásszárú növények locsolására nyugodtan lehet használni ilyen vizet, de azzal is számolni kell, hogy azért nem több liternyi vizet adnak ki ezek a klímaberendezések. Ezzel együtt figyelmeztetett, hogy ez a víz nem alkalmas emberi fogyasztásra és nem szabad vele konyhakerti növényeket sem locsolni.
Léteznek víztakarékos csaptelepek is, amelyek a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke szerint valóban hasznosak. Percenként lényegesen kevesebb víz folyik ki rajtuk, ami egyeseket nagyon zavar, hiszen hozzászoktak ahhoz, hogy ha kézmosásnál megnyitják a csapot, akkor jelentős mennyiségű víz jön ki. A víztakarékos csaptelepek megnyitásával például egy vödör is lassabban telik meg, de Kugler Gyula megerősítette, hogy egyébként ténylegesen van olyan hatásuk, aminek köszönhetően lecsökken a háztartások vízfogyasztása.
A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.