Nyitókép: InfoRádió

Kovács Károly: akár tisztított szennyvízzel is fel lehetne tölteni a kiszáradó Velencei-tavat

Infostart / InfoRádió
2026. július 1. 13:46
A szürkevízből megfelelő technológiai kialakítással, egy konténerizált berendezést alkalmazva lehet tisztított vizet, ivóvizet előállítani. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: több olyan település is található a Balaton és a Velencei-tó környékén, melyeknek a tisztított szennyvizét adott esetben bele lehetne engedni a tavakba. Kovács Károly szerint érdemes lenne erre mentálisan felkészíteni a magyar társadalmat, hiszen máshol, más kultúrákban sikeresen alkalmazzák ezt az eljárást, még akár ivóvízellátási célokat is szolgálva.

A Velencei-tó akár tisztított szennyvízzel is feltölthető lenne, ám ehhez a lakosság szemléletváltására is szükség van – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke. Hozzátette: léteznek különböző műszaki megoldások, és a tisztított szennyvíz alternatív vízkészletként felhasználható lenne ilyen célra. A szürkevíz olyan háztartási szennyvíz, amely nem tartalmaz emberi ürüléket (fekáliát vagy vizeletet), így lényegesen kevesebb kórokozót hordoz, mint a feketevíz. A szürkevíz forrása lehet például a zuhanyzók és fürdőkádak lefolyóvize, a mosdókagylók enyhén szappanos vize vagy a mosógépek mosószeres öblítővize.

Kovács Károly szerint az ilyen szürkevizet adott esetben be lehetne tárazni, vissza lehetne forgatni, és akkor „annak valamilyen dupla hálózatának kellene lenni”. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a tisztított szennyvíznek a jelenlegi vízdíjak mellett, amelyek egyébként nem tartalmazzák az alap közösségi vízvezeték-hálózatnak a költségeit, soha nincs megtérülése, gyakorlatilag jelentősége sincs.

Ugyanez vonatkozik például a mezőgazdaságban a tisztított szennyvizek újrahasznosítására, hiszen magát a tisztított szennyvizet nagyon sok esetben már a jelen állapotában is lehetne használni öntözésre, különböző növényfajok termesztésére. Csakhogy el kellene szállítani valahova, ez azonban nem történik meg.

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke megjegyezte: szinte bárhol, helyben lefúrható egy kút, és ingyen kitermelhető a felszín alól a vízkészlet, még sincs előrelépés vagy bármilyen érdemi kezdeményezés ezzel kapcsolatban, hiszen nem éri meg továbbszállítani onnan.

Kovács Károly szerint technikailag megoldható lenne a szennyvíz tisztítása úgy, hogy az a higiéniai feltételeknek megfelelve alkalmas legyen például a Velencei-tó feltöltésére. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség is kidolgozott korábban ilyen megoldási lehetőséget. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a központi szennyvíztisztító telepet a Csepel-sziget északi csücskében a Fővárosi Vízművek üzemelteti.

Az oda befolyó budapesti tisztított szennyvízből megfelelő technológiai kialakítással, egy konténerizált berendezést alkalmazva készítenek tisztított vizet, ivóvizet.

Természetesen elvégeztek minden szükséges ellenőrzést és mérést az eljárás során, és Kovács Károly is ivott így előállított palackozott vizet. Nem egy-két napon, hanem egy teljes héten keresztül. Magát a berendezést egy világtalálkozón is kiállították és nagy sikere volt.

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke elmondta: öt világrész, öt világvallás vezető képviselői ittak ilyen vízből, és „senkiben nem volt semminemű fenntartás a dologgal kapcsolatban”. Azt gondolja,

ha minél többen látnák és megtapasztalnák ezt a minőséget, akkor annál kisebb arányban lenne elutasítás a tisztított szennyvízzel szemben.

Kovács Károly szerint a Balaton környékén több olyan település is található, melyeknek a tisztított szennyvizét adott esetben bele lehetne engedni a Balatonba. Arra is kitért, hogy a talajvíz visszatöltése abszolút bevett eljárásnak tekinthető akár ivóvízellátási célokat szolgálva is. Úgy véli, ez „mentálisan is jól kezelhető” lenne a lakosság szempontjából.

A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a tisztított szennyvíz egy adott szűrő kavicsrétegbe visszaengedve vagy arra ráengedve áramlana, aztán a talajrétegen keresztül átszűrve juthat tovább oda, ahová vezetni akarják. Mint fogalmazott,

érdemes lenne erre mentálisan felkészíteni a magyar társadalmat, hiszen máshol, más kultúrákban alkalmazzák ezt az eljárást.

Például Szingapúr ivóvízellátásának a 50 százaléka friss víz, míg a másik 50 százaléka a vezetékhálózatba bekerülő tisztított, újrahasznosított víz. Az Egyesült Államokban pedig úgy közelítik meg ezt, hogy „nehogy már az egyébként sokkal kevésbé tiszta, mondhatni szennyezett felszíni vizekkel, víztározókban lévő vizekkel keverjük össze a gyönyörűen megtisztított szennyvizet, hanem direkt a hálózatba táplálják be”.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést alább megnézheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Kovács Károly az Arénában 2026. június 29-én
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást