Elfogadták az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkáját hatékonyabbá tevő törvényt
A parlament 145 igen és 38 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényt.
A módosítás alapján a vizsgálóbizottság vizsgálati tevékenységében minden személy, szerv és szervezet köteles együttműködni, akit vagy amelyet a testület elnöke határozatában erre kötelez.
A jogszabály lehetővé teszi pénzbírság kiszabását azokkal szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibájuból nem tesznek eleget.
A törvény lehetővé teszi az elővezetés elrendelését azok esetében, akik szabályszerű idézés ellenére ismételten vagy nyilvánvalóan rosszhiszemű módon maradnak távol a bizottság üléséről.
Az elővezetés kizárólag törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén történhet, bírói kontroll mellett.
A vizsgálóbizottság létrehozása szempontjából ellenzéki képviselőnek tekintendő az a képviselő is, aki olyan párt képviselőcsoportjához tartozik, amely az érintett kormány időszakának megfelelő parlamenti ciklusban nem rendelkezett országgyűlési frakcióval.
Május végén megszavazta az Országgyűlés a Tisza Párt által javasolt öt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását:
- a végrehajtási visszaéléseket,
- a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaélések,
- a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését,
- a kegyelmi botrány felelőseit, illetve
- a gyermekvédelem rendszerszintű válságát
tárnák fel. Négy bizottságot tiszás elnök fog vezetni, a végrehajtásit várhatóan Toroczkai László (Mi Hazánk).
Elfogadta a parlament a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmát
Elfogadta az Országgyűlés a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmáról szóló törvénymódosítást; a javaslatot 145 képviselő szavazta meg, 39 voksolt ellene.
A Tisza három képviselője által benyújtott kezdeményezés a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény kiegészítéseként megtiltja olyan politikai reklám terjesztését, amely „az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”.
Nem lehet a jövőben személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjeleníteni.
A médiatanács a beérkező kérelmek alapján határozatban dönthet arról, hogy egy tájékoztatás álláspontja szerint tiltott politikai reklámnak minősül-e. A választási eljárásról szóló törvény módosítása nyomán a jövőben nem lehet választási plakátot elhelyezni a közvilágítási, villany- és telefonoszlopokon, jelzőtáblákon, valamint fákon sem.
A választási plakátok esetében is rögzíti a törvény a kirekesztő, gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő, illetve a gyermekek fejlődésére bármilyen szempontból negatív hatású vagy a közízlést sértő tartalom tilalmát, valamint megtilt mindent hirdetést reklámhálón és építési reklámhálón.
A helyi önkormányzatok jogkörét bővítenék, lehetővé téve, hogy településükön saját hatáskörben reklámeszköz-kihelyezési tilalommal érintett területeket jelöljenek ki.