Fidesz: összhangban áll-e a nyomásgyakorlás a jogállamiság és az alkotmányosság elvével?
Tuzson Bence (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter a Tisza Párt elnökeként, majd később már megválasztott miniszterelnökként is több, törvényesen megválasztott közjogi méltóságot nyilvánosan lemondásra szólított fel, illetve nyíltan megfenyegette őket, hogy ha kell, az alaptörvény módosításával el fogja távolítani őket. Kiemelte a Sulyok Tamás köztársasági elnököt ért fenyegetést.
A volt igazságügyi miniszter azt kérdezte, összhangban áll-e ez nyomásgyakorlás a jogállamiság és az alkotmányosság elvével, mennyiben egyeztethető össze a jogbiztonság elvével, illetve nem ássa-e alá a közjogi intézményekbe vetett bizalmat, ha a miniszterelnök személyre szabott jogalkotást akar.
Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az, hogy egyes közjogi méltóságokat országgyűlési képviselők lemondásra szólítanak fel, sem a jog nyelvén, sem a hétköznapi értelemben vett nyelvi kultúrában nem minősül fenyegetésnek. A politikai viták velejárója a kritika, sőt adott esetben az éles bírálat is; egy demokratikus rendszer egészséges működéséhez hozzátartozik, hogy a társadalomnak lehetősége legyen kritikát megfogalmazni a hatalomgyakorlással kapcsolatban - tette hozzá.
Közölte azt is, a személyre szabott jogalkotás sem jogállami, sem demokratikus szempontból nem tekinthető elfogadottnak, a Tisza Párt vonatkozásában ilyenről szó sem lehet. Úgy folytatta, a Tisza-kormány működésének egyik alapelve, hogy a törvények mindig társadalmi problémákra, gazdasági kihívásokra, intézményi szükségletekre reagáljanak, ne pedig konkrét személyek igényeihez igazodjanak.
Tuzson Bence a választ nem fogadta el, a parlament azonban igen.
KDNP: mi a kormány terve a migrációs paktum kapcsán?
Rétvári Bence (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy közeleg június 12., a migrációs paktum hatályba lépésének időpontja. Emlékeztetett arra, a paktumot Magyarország nem szavazta meg, ennek ellenére mégis az egész Európai Unióban életbe lép.
Ismertetése szerint a paktum kötelező kvótákat jelent, valamint pénzügyi hozzájárulást, ha valaki nem fogad be migránsokat, illetve Magyarországnak speciális kötelezettsége lenne, hogy több tízezer menekültügyi kérelmet a déli határán bíráljon el. Kitért arra, Magyarország az egyetlen az EU-ban, amely végrehajtási tervet sem adott le a paktumhoz. Magyarország továbbra is visszautasítja a paktumot? - kérdezte.
Pósfai Gábor belügyminiszter rögzítette, a Tisza-kormány elutasítja a migrációs paktumot és a kvótákat, a pénzbeli hozzájárulást, az illegális migrációval szemben szigorúan fellépnek. Hozzátette, fenntartják a déli határkerítést és a hozzá kapcsolódó határvédelmi infrastruktúrát, a kerítés korábbi években elmaradt felújítását is elkezdik.
Szólt arról is, hogy az EU-val jelenleg folyó tárgyalásoknak nem része ez a téma.
Kitért arra, az Orbán-kormány idején engedtek ki a börtönből jogerősen elítélt embercsempészeket, virágzott a letelepedésikötvény-üzlet.
A Tisza-kormány csak olyan megoldásra törekszik, amely szigorítani fog, amely egyszerre biztosítja az ország szuverenitásának védelmét és az uniós együttműködés keretei közötti érdekérvényesítést - jelentette ki.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a Országgyűlés azonban elfogadta azt.
Mi Hazánk: miért tervezik a mindennapos testnevelés eltörlését?
Dúró Dóra (Mi Hazánk) az oktatási és gyermekügyi minisztert a kinevezése előtti bizottsági meghallgatásán a mindennapos iskolai testnevelésről elmondottakról kérdezte. Arra hívta fel a figyelmet: Lannert Judit következtésével ellentétben a túlsúlyos gyerekek száma elsősorban a Covid-időszak miatt nőtt, a 2022-es mélypont óta viszont a tanulók állapota a felmérések szerint ismét fokozatosan javul. Hangsúlyozta: amikor évről évre növekszik a gyerekek napi képernyőideje, különösen fontos, hogy az iskolában mindennapos testmozgást biztosítsanak számukra. Szerinte a mindennapos testnevelés megtartása a minimum, ezen felül fejleszteni kell a mozgást népszerűsítő programokat.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter azt válaszolta: soha nem mondta, hogy megszüntetnék a mindennapos testnevelést, hanem arról beszélt, ennek jelenlegi formáját gondolnák át, és a testnevelésórák megszervezési módját iskolai hatáskörbe adnák. A képviselő által hivatkozott Netfit adatok a miniszter szerint éppen azt mutatják, hogy a kötelező heti 5 testnevelésóra bevezetése óta folyamatosan csökken egészségzónában lévők aránya és nő a túlsúlyosak aránya is.
Azért kell átgondolni, és nem megszünteti az öt testnevelésórát, mert ennek bevezetésekor nem voltak adottak mindenhol a szükséges feltételek, és az erőforrások, a megfelelő terek és szervezési lehetőségek nélkül, önmagában a kötelező óraszám nem hoz jó eredményt - emelte ki.
Élményalapú mozgásra van szükség - hangsúlyozta Lannert Judit, aki arra is rámutatott, hogy a kötelező testneveléssel kapcsolatos szabályozás nem kezeli elég rugalmasan a rendszeres, iskolán kívüli, egyesületi sportolást sem.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés többsége viszont igen.