A lengyel példa és Donald Tusk kormánya megmutatta, hogy haza lehet hozni a visszatartott uniós forrásokat akkor is, ha nem alkalmazkodik az érintett tagország mindenben Brüsszel elvárásaihoz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője. Dobrowiecki Péter szerint Donald Tusknak az volt a szerencséje, hogy „ő volt az első fecske ebben a kérdésben”, így még olyan masszív kétharmados parlamenti többségre sem volt szüksége, mint amilyet a Tisza Párt, illetve Magyar Péter szerzett április 12-én Magyarországon.
Ahogy a Lengyelország-szakértő fogalmazott, a jelenlegi lengyel miniszterelnök volt az első olyan, „a mai napig tomboló szuverén nemzetállamok vs. föderális Európa viszályrendszerben ellenzéki politikus, aki
azt ígérte, hogy megőrizve egyes nemzetpolitikai célokat, törekedni fog bizonyos kompromisszumokra számos más ok miatt”.
Dobrowiecki Péter emlékeztetett, hogy Donald Tusk már korábban is politizált miniszterelnökként (2007–2014) Varsóban, majd több tisztséget betöltve Brüsszelben is, és az ő politikai múltja, valamint az európai uniós intézményrendszerekbe való beágyazottsága összességében kellő biztosíték volt arra, hogy amint 2023 végén újra megválasztották lengyel kormányfőnek, igazából már másnap a korábban tett EU-s ígéretet megerősítve zöld jelzést kapjon arra, hogy elkezdjenek érkezni az uniós pénzek Brüsszelből Varsóba.
A szakértő pontos összeget nem tudott mondani, de biztos benne, hogy euró milliárdokat tudott lehívni a Tusk-kabinet a „kiegyezést” követően. Létezik tehát példa arra, hogy egy tagállam visszakapja a neki járó, de bizonyos okokból visszatartott pénzügyi forrásokat az uniótól. Donald Tusk ezt elérte annak ellenére, hogy nincs kétharmada, hanem egy négypárti koalíciós kormányt vezet, ráadásul a köztársasági elnöknek vétólehetősége is van, ami egy nagyon nehezen felülírható, erős jogkör.
„Donald Tusk úgy kapta meg ezen uniós pénzösszegek jelentős részét, hogy igazából a korábbi ígéreteinek a nagy részét nem tudta teljesíteni.
Korábban az volt az ő álláspontja, hogy az elnöki vétó megköti a kezeit” – magyarázta a Lengyelország-szakértő. Hasonló okokból több konfliktusa is volt Donald Tusknak és a lengyel kormánynak Andrzej Dudával, a Jog és Igazságosság (PiS) által delegált volt államfővel. Tavaly elnökválasztást tartottak Lengyelországban, melyet a szintén a PiS által támogatott Karol Nawrocki nyert meg, aki 2025 augusztusában tette le az államfői esküt. Azóta több hónap eltelt, és az EU komoly összegeket kifizetett Varsónak, de Dobrowiecki Péter szerint az EU „joggal érezheti, hogy csalóka volt abban az illúzióban ringatni magát, hogy az elnökválasztást követően lesz egy olyan államfője Lengyelországnak, aki együttműködve a kormánnyal, esetleg ugyanabból a politikai táborból érkezve, lehetővé teszi, hogy a 2027-es lengyelországi parlamenti választásokat megelőzően ténylegesen végrehajtsa azokat a reformokat és törvénymódosításokat, amelyekre korábban ígéretet tett Donald Tusk”.
A szakértő felidézte, hogy Donald Tusk még az előző parlamenti választásokat megelőző kampányban magabiztosan azt állította, hogy az európai migrációs politikával összhangban fog majd lengyel kormányfőként eljárni. Természetesen jól ismerte a lengyel választópolgárok többségének az álláspontját ezzel kapcsolatban, és később már inkább ezt tartotta szem előtt. Kormányra kerülve már kevésbé ütött meg ennyire engedékeny hangnemet. Dobrowiecki Péter szerint olyan sikeresen képviselte ezt a politikát, hogy
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a lengyel–fehérorosz határra ellátogatva „kvázi legitimálta azt, hogy Donald Tusk a korábbi ígéreteivel szemben egy restriktív migrációs politikát folytat,
mi több, Lengyelország pénzügyi juttatásokat kapott annak érdekében, hogy fenntartsa és kibővítse a külső schengeni határt óvó fizikai kerítést”.
A szakértő szerint akár Magyarország esetében is fennállhat az, hogy nem feltétlenül kell minden európai uniós követelést végrehajtani ahhoz, hogy újra megkaphassa a magyar kormány az uniós pénzeket. Már a magyarországi országgyűlési választás előtti kampányban
lehetett arról hallani, hogy Donald Tuskék kapcsolatban vannak Magyar Péter csapatával, ami a szakértő szerint arra utal, hogy lehetett valamilyen előzetes tervezés a felek között.
Dobrowiecki Péter emlékeztetett, hogy a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a választási győzelem másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a közeljövőben szeretne ellátogatni Lengyelországba és Bécsbe is. Úgy véli, az új magyar kormány Donald Tusk, valamint az Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatásával felvértezve erősítheti a pozícióit Brüsszelben. „Így lehet azt kommunikálni, hogy itt van két közép-európai EU-tagország, látszólag nincsenek nyílt konfliktusban az Európai Unió intézményrendszerével, és mégis sok mindenben más politikát visznek, mint ahogy az a nagykönyvben meg van írva” – fogalmazott az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.