Egyszer véget ér majd az iráni háború, és maradnak az addig egymásra támadt országok, köztük az Egyesült Államok közel-keleti szövetségesei is, akik a háborúban jelentős infrastrukturális károkat szenvednek el még úgy is, hogy passzívak, Iránnak sem lőnek vissza.
Ebből Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelemkonzultációs Csoport elemzője szerint az következhet, hogy teljesen új közel-keleti berendezkedés és „biztonsági architektúra” jön létre.
„Nyilván ez függ attól, hogy Iránnak mi lesz a sorsa. Ha Irán tartósan meggyengül, tehát például 5-10 évre »kiesik«, mert annyira tönkreteszik akár kőolaj- és földgázexportőrként, ha marad is a mostani rendszer, olyan károkat okoznak az országban, hogy az etnikai lázongásoktól is gyötört, összetőrt Irántól korábban rettegő országok fellélegezhetnek, átgondolhatják, hogy akkor mire is van szükség. Ez azt is jelenthetné, hogy rövid- vagy középtávon amerikai szerepvállalásra nem is lesz szükség, mert nem kell védekezni” – vázolta a szakértő.
A 12 napos háború tapasztalatai alapján
Viszont ezzel gyökeresen ellentétes folyamat is következhet a korábbi, 12 napos háború tapasztalata alapján, amikor azt lehetett látni, hogy Irán nukleáris fenyegetése már „kevésbé rezonált” a térségben, cserébe „sokkal jobban elkezdtek tartani Izrael katonai felsőbbrendőségétől”.
„Nemcsak azért, mert vélhetően és félig-meddig bevallva nukleáris fegyverrel is rendelkezik, hanem mert a hagyományos katonai képességei láthatóan sokkal erősebbek, mint a térség többi államáéi.”
És bárhol képes bármilyen akciót végrehajtani Izrael, ezt az amerikai segítség csak egyszerűsíti, „alapvetően bárkit valamilyen mértékben meg tud rendszabályozni, fogalmazzunk így”.
Csiki Varga Tamás rámutatott, már tavaly megállapodott Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán egy olyan együttműködésben, amelyben biztonsági kérdésekről van szó, védelemről akár Irán vagy Izrael ellen.
„És ha most megnézzük, hogy ki az, aki nagyon szeretne közvetíteni a háborúnak a rendezésében, az Törökország és Pakisztán, illetve Egyiptom jelenik még meg. Szaúd-Arábia esetében ez még billeg, hogy ők pontosan hova is akarnak helyezkedni, hiszen nekik az nem hátrány, hogyha Irán meggyengül” – folytatta.
A vákuum helyén
Ami az Irán kiesésével keletkező vákuumot illeti, arról a szakértő azt mondta, egyrészt Szaúd-Arábia szerepe nőhet meg, de az ország (energia)infrastrukturális állapotát majd át kell tekinteni az iráni háború után; ha nem lesz jövedelme, nehezen tud újra fegyverkezni. Az Egyesült Arab Emírségek, illetve Katar a szakértő szerint lehet, hogy kisebb szereplő lesz, mint volt, de azzal szerinte a hozzáértők mind egyetértenek, hogy Törökország számára nyílhat meg nagymértékben a közvetett és közvetlen befolyásolás lehetősége.