A kiadvány célja elsősorban az, hogy bemutassuk, hogy napjainkban milyen problémával küzdenek az alapellátók, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogorvosok, illetve az egészségügyi szakdolgozók, és hogy mik azok a problémás területek, amiken ha rövid időn belül nem változtatunk, és amikre rövid időn belül nem fókuszálunk, akkor ahhoz vezetnek, hogy az alapellátás ellehetetlenül – mondta Szabó Erzsébet Gyöngyi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője az InfoRádióban.
A kérdésre, hogy mi a legfőbb problémák, azt mondta: „Több téma köré csoportosítottuk a problémafeltárást és a javaslatainkat is.
Az első és legfontosabb talán a humánerőforrás kérdése, az utánpótlás nevelés kérdése az orvosi, mind a szakdolgozói területen,
a finanszírozás kérdése, és a fenntarthatóság, a jelenlegi struktúra fenntarthatóságának kérdése” – mondta a szakember, hozzátéve: „kitértünk a javaslatban a technikai és az infrastrukturális körülmények bemutatására és javaslatot tettünk ezeknek a megoldására is. Illetve sikerült feltérképezni az alapellátás külső környezetét és azokat a kapcsolódó határterületeket, amiknek a megjavítása szintén fontos lehet ahhoz, hogy az alapellátás működőképes legyen. Gondolok itt például a szociális ellátásra, a jogi környezetre, az egyéb társszakmák alapellátáshoz kapcsolódására”.
A cél az, hogy vonzóvá kellene tenni ezt a pályát, hogy minél több orvos akarjon háziorvos lenni, fogorvos lenni, és hogy minél több szakdolgozó akarjon és szeressen az alapellátásban dolgozni, ideértve nemcsak a középfokú végzettségű nővéreket, hanem a felsőfokú végzettséggel rendelkező gyógytornászokat, dietetikusokat, de akár szociális munkásokat is – mondta a szakember.
„Az alapellátásban, ha csak a háziorvosi és a fogorvosi ellátást nézem, igen nagy arányú ma a létszámhiány”
– hangsúlyozta Szabó Erzsébet Gyöngyi, majd a számokat is sorolta:
- 6450 körüli háziorvosi körzet van, ebből pillanatnyilag betöltetlen 1020 körüli.
- A fogorvosi praxisokban 250 körüli alapellátó fogorvosi praxis van, ami jelenleg állandó fogorvos nélkül helyettesítéssel kénytelen megoldani a napi feladatait, de ugyanez elmondható a szakdolgozókra is.
- A háziorvosok átlagéletkora 61 év,
- a házi gyermekorvosok átlagéletkora 62,5 év,
- a szakdolgozók átlagéletkora is összességében 50-55 év között van, függően attól, hogy melyik szektorban dolgoznak.
Tehát ez előrevetíti azt, hogy
ha nem találunk gyorsan valamiféle hatékony megoldást, akkor 5-10 éven belül a jelenleg praktizáló háziorvosok 40 százaléka már biztosan nem lesz a rendszerben, és ugyanez igaz a szakdolgozókra is
– tette hozzá.
De egyik napról a másikra aligha lehet csodát tenni.
„A mi javaslatunkban az szerepel, hogy három szakaszban lenne érdemes gondolkodni a problémák megoldásán.
- Egy hiperakut szakasznak azonnali, rövidtávú megoldásokkal el kellene érnie azt, hogy legalább a most rendszerben lévők maradjanak benne a rendszerben,
- aztán egy nagyjából 5 éves szakaszban, középtávon gondolkozunk abban, hogy elinduljanak azok a folyamatok, amiknek a végeredménye az lenne, hogy
- egy nagyjából 10 éves kifutásra a teljes alapellátást akár szerkezetileg is át tudjuk alakítani
úgy, hogy abból hosszú távon egy működőképes és fenntartható rendszer alakuljon ki” – mondta Szabó Erzsébet Gyöngyi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője az InfoRádióban.