Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka 2025. február 24-én Orbán Viktor felszólalásával kezdődött meg. A miniszterelnök napirend előtt olyan intézkedéseket ismertetett, amelyektől áttörést várt a gazdaságban.
A törvényhozás hétmillió forintra büntette Hadházy Ákos független képviselőt, mert az ellenzéki politikus a parlament tavaszi ülésszakának első napján egy hangfelvétel bejátszásával megzavarta Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalását.
Szintén februárban, az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló azt követelte az Országgyűlésben, hogy a nagyhatalmak ne az ukránok feje felett döntsenek a sorsukról.
A tavaszi ülésszakot új fideszes képviselővel, Csibi Krisztinával kezdte meg az Országgyűlés, amely tagokat választott a Magyar Nemzeti Bank testületeibe. A Jobbik és az LMP frakciójából kilépett egy-egy ember – az LMP képviselőcsoportja ezzel meg is szűnt. A jegybank elnökévé kinevezett Varga Mihály országgyűlési képviselői listás mandátumát Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kapta meg a Fidesz frakciójában.
A parlament elfogadta a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség beszámolóit. Az ellenzék kétségbe vonta a vádhatóság függetlenségét. Polt Péter akkori legfőbb ügyész felhívta a figyelmet arra, hogy harmincszorosára emelkedett az online bűncselekmények száma, és bejelentette, hogy az ügyészség új nyomozási módszert dolgoz ki az ilyen esetek felderítésére.
Márciusban a képviselők döntöttek arról, hogy tíz százalékkal emelkedik a hadigondozottak járandósága, és elutasították azt a civil kezdeményezést, hogy gyakoroljanak közkegyelmet. Megszavazták viszont a gyülekezési törvény módosítását, amely elvileg lehetővé tette a – később mégis megrendezett – Pride felvonulás betiltását és a résztvevők azonosítását, illetve megbüntetését. A zárószavazás közben a Momentum képviselői füstgyertyát gyújtottak az ülésteremben, lejátszották a szovjet himnuszt és Orbán Viktor kormányfőt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt ábrázoló fotókat szórtak szét a parlamentben. Ők ezért később kitiltást és pénzbüntetést kaptak.
Áprilisban a parlamenti viták visszatérő témája volt a jegybanki alapítványok ügye, az újdörögdi gránátbaleset, a drogkereskedelem elleni küzdelem, Ukrajna uniós tagsága, valamint a ragadós száj- és körömfájás járvány. Az Országgyűlés ebben a hónapban ismét több ponton módosította az alaptörvényt.
A képviselők elfogadták a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót, és azt a törvénymódosítást, amelynek köszönhetően a kormány egy új lakásfejlesztési tőkeprogramot indíthatott az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával. Egy uniós irányelv miatt új szabályozást szavaztak meg az úgynevezett nemteljesítő hitelek kezelésére is.
Letette az esküjét a Demokratikus Koalíció régi-új országgyűlési képviselője, Varju László. Őt korábban jogerősen elítélte a bíróság, de lemondott a mandátumáról, mielőtt a parlament kimondhatta volna az összeférhetetlenségét, és elindult az időközi választáson, amit megnyert.
A parlament törvényben rögzítette az alapvető közlekedési közszolgáltatásokat. Lázár János közlekedési miniszter közlekedési alkotmánynak nevezte az előterjesztést.
Szintén áprilisban az Országgyűlés egyhangú szavazással úgy döntött, hogy gyerekeknek ezentúl tilos energiaitalt eladni, a kormány pedig ismét felhatalmazást kapott a háborús veszélyhelyzet újabb meghosszabbítására. Elfogadták azt az előterjesztést is, amely arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy a Magyar Államkincstárnál vezessék a számlájukat. A csődközeli helyzetben lévő helyhatóságokhoz költségvetési biztost rendelhet ki az állam.
A törvényhozás módosította az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat. Az ellenzék szerint ennek az volt a célja, hogy megfosszák az EP-mandátumától Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, ami egyébként nem sikerült. Újabb adómentességeket vezettek be az édesanyák javára; megszavazták, hogy a csed mellett is lehessen dolgozni, kötelezővé tették az ATM-ek létesítését minden faluban, és szigorították a drogtörvényt.
Májusban lemondott a mandátumáról Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője, a közéletből távozó Gyurcsány Ferenc helyét Rónai Sándor vette át a DK frakciójában, Orbán Viktor miniszterelnök pedig ismét azonnali kérdésekre válaszolt, például arról, hogy ki akarja-e léptetni Magyarországot az Európai Unióból.
Májusban sokat vitáztak a képviselők a devizahitelesek helyzetéről, a vezérkari főnökből Tisza-párti politikussá avanzsált Ruszin-Szendi Romulusz különböző ügyeiről és Ukrajna uniós tagságáról. Megszavazták, hogy az állatorvoshiány enyhítése érdekében elkezdődhet az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnökök képzése. Tovább bővültek a családtámogatások, a bölcsődei dajkák is jogosultak lettek a pedagógusigazolványra és változtak a távoltartás szabályai. A parlament felhatalmazta a kormányt, hogy Magyarország lépjen ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A víz megtartása érdekében módosították a vízgazdálkodási törvényeket, kiterjesztették a Digitális Állampolgárság Programot és a falugondnoki szolgálatot, lehetővé tették az online szerencsejátékok szigorúbb ellenőrzését, törvényi szintre emelték a veszélyhelyzeti rendeleteket, és döntöttek arról, hogy 2026-ban megszűnik a papír alapú tb-kiskönyv. A képviselők alkotmánybírónak választották Polt Péter leköszönő legfőbb ügyészt és Hende Csabát, az Országgyűlés addigi törvényalkotásért felelős alelnökét.
Júniusban a képviselők szigorították az állatvédelmi törvényeket: például tilos élő állattal koldulni az utcán. Miniszteri engedélyhez kötötték az utónévválasztást, átalakították a doktori képzést; megtiltották a nemzeti banknak, hogy vagyonkezelő alapítványt hozzon létre; lehetővé tették a Magyarországra veszélyes kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztését; és a szabálytalanul dolgozó műszaki vizsgaállomások szankcionálásáról, a drónok valós idejű követésének lehetővé tételéről, valamint a vasúti pályák minőségellenőrzésének fokozásáról is elfogadtak indítványokat. Megszavazták a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt is, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy jogi eszközökkel akadályozzák meg a tömeges betelepülést. Polt Pétert megválasztották az Alkotmánybíróság elnökének, Kozma Ákost pedig a testület tagjának. Az új legfőbb ügyész Nagy Gábor Bálint, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke pedig Fazekas Sándor lett. Júniusban rendkívüli ülést is tartott a parlament, amelyen elfogadták a 2026-os költségvetést.
Szintén júniusban államosították az útdíjfizetés rendszerét, és eltörölték a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát.
Az ellenzék augusztusban ugyan megpróbálkozott egy rendkívüli üléssel, de a több témában összehívott tanácskozás határozatképtelen volt a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt. Az őszi ülésszak szeptember 22-én kezdődött, ezúttal is Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával.
Az őszi ülésszak nyitónapjának emlékezetes pillanata volt, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a DK vádjaira reagált a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban.
A Zsolti bácsizás, a Szőlő utcai ügy októberben, majd az év hátralévő részében végig napirenden maradt a parlamentben, de az egyre hevesebb viták mellett azért határozathozatalok is voltak. A képviselők hat évre az alapvető jogok biztosává választották Juhász Imrét; illetve a füstgyertyázások, hídfoglalások és blokádok miatt felfüggesztették hét ellenzéki képviselő mentelmi jogát. Változtak a távoltartás szabályai, a TEK pedig már poligráfot is használhat. A háborús veszélyhelyzetet ismét meghosszabbították, Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye miatt határozatot fogadtak el a politikai erőszak elítéléséről, és külön adatbázist hoztak létre a határ menti ingázókról, hogy gyorsabban léphessék át a határt. Megszavazták, hogy a saját termelésű és feldolgozású szőlő szüretét nem kell többé bejelenteni, felfüggesztették a momentumos Stummer János mentelmi jogát és közérthetőbb tájékoztatásra kötelezték a fogyasztói hitelek nyújtóit. Tizenkét év után rendeződött a felépített, de üresen álló Sorsok Háza ügye: az MTK kapta meg a létesítményt.
Novemberben az Országgyűlés 80 milliárd forinttal csökkentette a vállalkozók 2026-os adóterheit. Megtiltották a műhús előállítását és forgalomba hozatalát, bevezették a társasházi építményi jogot, és elfogadták a 2024-es költségvetés végrehajtásáról szóló úgynevezett zárszámadási törvényt, illetve döntöttek arról, hogy 2026 április végéig élelmiszer-vásárlásra is használható a SZÉP-kártya. A házszabály megsértése miatt több mint hárommillió forintra büntették Szabó Tímeát, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét.
November végén az ellenzék kezdeményezésére az Országgyűlés vitanapot rendezett a devizahitel-károsultak helyzetéről, decemberben pedig több rendes és rendkívüli ülést is tartottak, az utóbbiakat a főváros csődközeli helyzetéről és a Szőlő utcai javítóintézet ügyéről.
Az év utolsó hónapjában a képviselők szigorították a fogyasztóvédelmi és a fegyvertartási szabályokat, a jegyzők hatáskörébe utalták a polgármesterek fizetésének kiszámítását, bővítették az agrárminiszter hatásköreit, a kismamaszövetkezetek tagságát és a nemzetiségi névjegyzék összeállítóinak mozgásterét, megemelték a nevelőszülői díjakat, rendőröket vezényeltek a büntetés-végrehajtás irányítása alá terelt javítóintézetekbe, a mohácsi csata emlékévének nyilvánították 2026-ot; eldöntötték, hogy 2027-ben kis népszámlálást kell tartani, lehetővé tették a kis moduláris atomreaktorok megvásárlását és a kőszegi ENSZ-egyetem megalapítását; rendezték a kórházban hagyott, tisztázatlan állampolgárságú újszülöttek sorsát, módosították az Alkotmánybíróságra és a nemzetbiztonsági ellenőrzésekre vonatkozó jogszabályokat, valamint bevezették a perelévülés intézményét és a 14. havi nyugdíjat.
2025-ben Rétvári Bence KDNP-s képviselő, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a legtöbbet az Országgyűlésben: ő december ötödikéig 189-szer szólalt fel, de még utána is szerepelt párszor. Mögötte a fideszes Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára következett. A harmadik Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője volt, a negyedik helyet pedig Novák Előd, a Mi Hazánk frakciójának tagja szerezte meg.