Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország kitiltja a területéről, és az egész schengeni övezetből azt az ukrán parancsnokot, aki a Barátság kőolajvezeték elleni akciót vezette. A döntés nemzetközi jogi hátteréről Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt az InfoRádióban.
A schengeni övezet jelentős részben átfedést mutat az Európai Unió tagállamaival, de nem teljes mértékben. Írország és Ciprus nem részese a schengeni övezetnek, de egyébként őket leszámítva minden további uniós tagállam igen. Plusz van négy olyan ország, amely az európai gazdasági térség része, az Európai Unióé nem, de a schengeni térség része is egyúttal: Svájc, Liechtenstein, Norvégia és Izland. Tehát a schengeni övezet nagyobb, mint az Európai Unió. És van még négy további miniállam, amely önként megnyitotta a határait a schengeni övezet országai előtt: a vatikáni városállam, Monaco, Andorra és San Marino.
„A schengeni övezetben, ami egy belső határok nélküli térség, a közbiztonságot is részben közösen tartják fenn azáltal, hogy nem mindenkit engednek be a schengeni övezet területére. Harmadik országok állampolgárainak általában nincs automatikus beutazási jogosultsága. Itt is vannak kivételek, persze vannak olyan országok, amelyeket előnyösebben kezelnek, mint másokat, de Ukrajna és az ukrán állampolgárok esetében beutazási engedélyre van szükség a schengeni övezet területére való bejutáshoz” – magyarázta a nemzetközi jogász.
„Ebben az esetben az történhetett, hogy az érintett személynek ezek szerint nincsen uniós tagállami állampolgársága, ő csak ukrán állampolgár, ezáltal lehet alanya egy ilyen eljárásnak. Mivel az uniónak a legtöbb esetben nincsenek saját szervei, ezért a tagállami hatóságok, tagállami szervek hajtják végre az uniós jogszabályokat. Most a magyar hatóság hozott egy határozatot, amelyben beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el a schengeni övezet teljes területére, és
figyelmeztető jelzést helyezett el ezzel a személyel kapcsolatban a schengeni információs rendszerben. Ez a jelzés megjelenik minden schengeni tagállam érintett hatóságának a rendszerében, és nem adhatnak ki beutazási, tartózkodási engedélyt neki”
– mondta Tóth Norbert.
A nemzetközi jogász kifejtette, három lehetősége van az érintettnek. Van jogorvoslati lehetősége, kérheti a határozattal szembeni jogorvoslatot a felettes hatóságtól, és ha ott sem adnak igazat neki, akkor megnyílik a bírósági felülvizsgálat lehetősége. Ezt azonban csak jogi képviselővel tudja megtenni, hiszen nem léphet be a schengeni övezet területére. Végső soron pedig az Európai Unió Bíróságához is el tudja vinni az ügyet. Tóth Norbert szerint az érintettnek van még két másik lehetősége is.
„Ha megszerzi egy uniós tagállam állampolgárságát, akkor automatikusan törölni kell ezt a beutazási és tartózkodási tilalmat. A harmadik lehetőség pedig az, hogy egy másik schengeni tagállam kijevi nagykövetségén beutazási és tartózkodási kérelmet nyújt be, és ebben az esetben az a másik ország megkeresné a magyar társszerveket, egy konzultáció indulna be, és ha a másik ország hatósága úgy ítélné meg, hogy nem indokolt a fenntartása, akkor törölni kell a schengeni rendszerből ezt a figyelmeztető jelzést” – mondta.
Alapesetben, ha nincs és nem is lesz jogorvoslat, akkor „az egy mindenkiért, mindenki egyért” elve érvényesül a schengeni övezetben, vagyis ha Magyarország kitiltotta ezt az embert, akkor a többi schengeni tagállam ezt nem bírálhatja fölül, és nem engedheti be. Csak ebben a konzultációs eljárásban tudja ezt megtenni egy másik tagállam – mondta a nemzetközi jogász, hozzátéve: egyrészt ez időigényes, másrészt pedig bár a figyelmeztető jelzést elrendelő tagállam, vagyis most Magyarország meghatározott időn belül köteles felülvizsgálni a jelzés jogszerűségét és indokoltságát, de amíg ez szerepel a schengeni információs rendszerben, addig a többi tagállam sem engedheti be az érintettet.
A kérdésre, hogy mennyire gyakori, hogy egy tagállam a schengeni övezet teljes területéről kitilt valakit, a jogász azt mondta: vannak ilyen esetek, de ezek az ügyek általában nem a nyilvánosság előtt zajlanak. „A tagállamok érthető okokból nem osztják meg a nyilvánossággal ezeket az információkat. Olyan esetekben szokott ez előfordulni, amikor egy harmadik országbeli állampolgár súlyos bűncselekményt követhetett el, vagy ennek a veszélye fennál, mondjuk terrorista cselekmények elkövetése esetén, vagy közrendre, közbiztonságra, nemzetbiztonságra való veszély esetén. Vannak ilyenek, nem mondom, hogy nagyon gyakori, de hogy elő-előfordul” – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban.
Robert Brovdi megkapta az Ukrajna Hőse kitüntetést, és idén júniusban őrnagyi rendfokozatban kinevezték az ukrán pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnokává. Ez nagyon fontos pozíció, az orosz–ukrán háború ugyanis egyre inkább a drónok háborúja is. Erről legutóbb az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány készített elemzést.
„Az, hogy Ukrajna, még mindig nagyjából sikeresen védekezik, gyakorlatilag a drónoknak köszönhető” – mondta Olekszij Anton, az Oeconomus Junior elemzője az InfoRádióban, hozzátéve: „Kisméretű drónokkal is nagy pusztítást is lehet végezni. Ezt Ukrajna megmutatta az oroszországi mélységi csapásoknál is. Ezeknek az aránya az 1 dollár a 15-höz, ami azt jelenti, hogy 1 dolláros ukrán drón 15 dollár veszteséget ad Oroszországnak, ami azért jelentős.”
Robert Brovdi a pilóta nélküli rendszerek erőinek parancsnokaként irányította a Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi támadást, ami miatt a magyar kormány kitiltotta őt a schengeni övezetből.
Az ukrán külügyminiszter az X-en reagált erre. Andrij Szibiha így üzent magyar kollégájának, Szijjártó Péternek: „mennyire arcátlanság erről posztolni azután, hogy brutális támadást hajtott végre az orosz terrorista állam. Péter, ha neked az orosz olajvezeték fontosabb, mint az Oroszország által ma reggel meggyilkolt ukrán gyerekek, akkor az morális romlás. Magyarország a történelem rossz oldalán áll” – olvasható az ukrán külügyminiszter bejegyzésében.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a Mandinernek azt írta, hogy Robert Brovdi ukrán állampolgár három évre szóló beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alá került, mert a magyarországi jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.