A Magyar Nemzeti Bank nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, a jegybank által létrehozott alapítványok pedig gazdasági tevékenységként nem végezhetnek befektetési és vagyonkezelési tevékenységet, illetve nem bonyolíthatnak egyéb pénzforgalmi ügyleteket - mondja ki az új jogszabály.
Mint ismeretes az MNB alapítványával kapcsolatban az Állami Számvevőszék visszaélések gyanúját fogalmazta meg, amely alapján nyomozás indult.
A jegybank korábbi elnöke, Matolcsy György szerint az ÁSZ-jelentés azután bukkant fel, hogy az MNB nem volt hajlandó levinni az alapkamatot.
"Mindazt, amit a Magyar Nemzeti Bank teljesítményeként, eredményeként elmondtam, azt megkérdőjelezte egy olyan ellenséges, szinte érthetetlen ÁSZ-jelentés, amely 80 százalékban hamis volt és 20 százalékban pedig nem volt igaz. Jellemző rá, hogy az egyik legfontosabb állítása volt, hogy az elnök - ezt jómagam voltam - egyetértett azzal az állítással, ami az ÁSZ-jelentésben szerepel, hogy az MNB-alapítvány lényegében csődben van. Ezt soha nem mondtam. Nos, azóta sem kaptam Windisch László elnök úrtól bármilyen visszajelzést, hogy ezt mire alapozza. Hát ha a jelentés ilyen és így készült, mint ez a Windisch úr által elmondott, kitalált történet, hát akkor baj van."
A most elfogadott törvénymódosítások lehetőséget teremtenek arra, hogy a Magyar Nemzeti Bankban a korábbi, legfeljebb három helyett akár négy alelnököt is kinevezzenek. A jogszabály egyúttal 11 főben határozza meg a monetáris tanács tagjainak maximális létszámát, illetve arról is rendelkezik, hogy a Magyar Államkincstár devizaalapú kincstári egységes számlát és egyéb devizaszámlákat nyithat a Magyar Nemzeti Banknál.