A doktori képzés hallgatói a tanulmányaik mellett munkát vállalhatnak cégeknél és kórházakban, a legkiválóbb művészek óraadóként részt vehetnek a művészeti doktori képzésekben – ismertetett két fontos változást előterjesztői expozéjában a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára. Zsigó Róber kiemelte: a magyar felsőoktatás nem önmagáért újul meg; azért dolgoznak, hogy a magyar fiatalok ne csak tudást, hanem jövőképet, hivatást, közösséget és identitást kapjanak.
A Fidesz vezérszónoka kiemelte, hogy megszüntetik a doktori iskolák kötelező kreditrendszerét, vagyis az egyetemekre bízzák, hogy azok kreditekkel vagy más módon mérik a doktoranduszok előrehaladását. A külföldi tudományos fokozatot a magyar doktori fokozattal egyenértékűnek fogadják el, tehát feleslegessé válik a honosítás – tette hozzá Pósán László. A KDNP-s Juhász Hajnalka kitért arra, hogy a módosítás megerősíti a szabadalmi ügyvivők szakmáját, még vonzóbbá téve ezt a munkát az érdeklődők számára.
A DK-s Barkóczi Balázs viszont a javaslat visszavonását szorgalmazta. Az ellenzéki politikus egyebek mellett kifogásolta, hogy az egyik törvénymódosítás értelmében a pályázat mellett meghívásos eljárást is alkalmazhatnak a múzeumok vezetői posztjainak betöltésére. Idézte: a pályázati, illetve meghívásos eljárás kiírásának, benyújtásának és értékelésének rendjét, valamint a meghívásos eljárás feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg. A javasolt új szövegből a fent hangsúlyozott meghívásra vonatkozó tételek hiányoznak, ami nyilván teret ad a munkáltatói jogkör gyakorlójának az önkényes döntésre és jelentősen korlátozza az eljárás nyilvánosságát – fogalmazott a képviselő.
A szocialista Hiller István arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015 óta a 25–29 évesek között 78 százalékkal csökkent a sikeres nyelvvizsgát tevők száma. A Mi Hazánk vezérszónoka, Szabadi István a szabadalmak számának visszazuhanását olvasta a kormány fejére. A jobbikos Z. Kárpát Dániel a mesterséges intelligenciát érintő oktatási stratégiát hiányolta. A vita zárszavát a kulturális és innovációs miniszter mondta. Hankó Balázs közölte, hogy az elmúlt 10 évben háromszorosára nőttek a kutatás-fejlesztési és az innovációs források, 2030-ra a GDP 3 százaléka a cél.