A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló javaslat átalakítaná a hálózat jogi státuszát, irányítási struktúráját, a vagyonelemek tulajdonjogának rendezését, teljesítményalapú finanszírozás kialakítását, illetve a központi költségvetési támogatás erősítését - ismertette előterjesztői expozéjában Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A tárcavezető kiemelte: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat önálló jogi entitásként folytatja a munkát, miközben a kutatóközpontok és a kutatóintézetek megtartják a cselekvőképességüket, pályázhatnak, dönthetnek a személyügyi és a gazdálkodási kérdésekben.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tudományos közösség kezdeményezte az új működési környezet kialakítását a kormánnyal. Hankó Balázs elmondása szerint az új működési modell kialakítása során határozott alapelv a tudományos kutatás szabadságának biztosítása. Megjegyezte:
"bár többen tudatosan próbálják a kutatóhálózat megújítását egybemosni az egyetemek modellváltásával, két teljesen különböző folyamatról van szó."
A Fidesz vezérszónoka, Pósán László megemlítette, hogy a kutatóhálózat finanszírozása a jövő évi költségvetésben 18 milliárd forinttal bővül, 2027-re pedig eléri a 97 milliárd forintot. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a hazai állami kutatóhálózat nemzetközi keretek közötti versenyképes működésének feltételeit teremti meg. A KDNP-s Hollik István szerint az új törvény erősíti a kutatói autonómiát, növeli a tudósok felelősségét és megadja az ehhez szükséges vagyont.
A DK-s Barkóczi Balázs az Akadémiai Dolgozók Fórumának véleményére hivatkozva felszólította a kormányt, hogy a parlament semmilyen törvényt ne fogadjon el a kutatóhálózattal kapcsolatban, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és a Horizont támogatások folyósítását a programokból kizárt egyetemeknek.
Az MSZP vezérszónoka, Hiller István rámutatott, hogy
19 szó szerinti egyezés van a HUN-REN törvényjavaslat és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény között,
ami miatt az Európai Unió felfüggesztette a modellváltó magyar egyetemek számára a részvételt az Erasmus és a Horizon programokban. "Nem szeretnék itt állni egy év múlva azzal, hogy vitatkozunk azon, hogy az Európai Unió csúnya, gonosz, büntet, diszkriminál, mert a magyar kutatóhálózatot és azon belül a magyar kutatókat a közös munkából kizárja" - fogalmazott a volt oktatási és kulturális miniszter.
A Párbeszéd képviseletében felszólaló Mellár Tamás szerint a törvény éppoly elhibázott konstrukció, mint az egyetemek átalakítása volt. A Mi Hazánktól Szabadi István azt javasolta, hogy a kutatási hálózat felügyelőbizottságába minden parlamenti párt delegálhasson tagot.