2022 októbere óta ötödik alkalommal ült össze az Európai Politikai Közösség állam- és kormányfőinek találkozója, amelyre 42 állam- és kormányfő, az uniós intézményeinek vezetői, az Európa Tanács és a NATO főtitkárai, illetve az EBESZ képviselői érkeztek Budapestre.
A magyar miniszterelnök szerint nehéz, bonyolult és veszélyes helyzetben, az európai értékek, élet és béke veszélye mellett tanácskoztak a résztvevők. A fenyegető veszélyekre adandó közös válaszok megtárgyalása érdekében találkoztak.
„Mind érzékeltük, hogy nincs idő, amit elvesztegethetnénk, a történelem láthatóan felgyorsult.
Az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk. Hatalmas kérdések vannak a terítéken, háború vagy béke, migráció vagy védelem, alárendelődés vagy európai szuverenitás” – fogalmazott.
Mivel ez egy tanácskozás, nem hoztak döntéseket, de az eltérő vélemények mellett egyetértés volt több témában.
- Az amerikai választási eredményre reagálni kell, arra is, hogy nagy változások jönnek.
- Egyetértés volt abban, hogy legyen mielőbb béke Európában.
- Európa vállaljon nagyobb felelősséget a saját békéjéért és biztonságáért, nem várhatjuk az amerikaiaktól, hogy csak ők védjenek meg minket.
- Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő folyamatokban. Hamarosan lesznek ilyen tárgyalások, ahol Európának kellő súllyal kell résztvennie a döntések befolyásolása érdekében.
A plenáris ülés után munkacsoportokban vettek részt az országok vezetői. Erről nem beszélt a magyar miniszterelnök, egyedül a migráció témájáról mondott néhány szót.
„A migráció kérdése régóta az európai intézményi kereteket feszegeti, mindenki elégedetlen a mostani helyzettel és mindenki változást akar. A hozzászólásomban azt állapítottam meg, hogy a politikai vezetők változtatási szándékai előtt egy akadály tornyosul, a bírósági aktivizmus. Eldöntünk dolgokat, a kormányok azokat végrehajtják, és a közös döntéseink beleütköznek európai, majd nemzeti bírói döntésekbe, így a migráció visszaszorítása érdekében hozott erőfeszítések szétpukkannak. Ez alól egy ország kivétel, Magyarország, amely mindig is a bírósági aktivizmussal szembeni lázadás pártján állt.
Nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, ha nem lázadunk fel a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen”
– jelentette ki.
Orbán Viktor megköszönte Emmanuel Macronnak, hogy elindította ezt a párbeszédet, amelyet folytatni kell, és ezért májusban Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök vendégei lesznek.
Edi Rama megköszönte "Európa fekete bárányának" a munkát. Különleges napnak nevezte a csúcstalálkozó napját, különleges beszélgetéseket folytathattak a fórumon, egész Európa összegyűlt "a fekete bárány karámjában". Privilégium számára, hogy együtt dolgozhattak a magyar csapattal, ugyanis szeretnék olyan sikeresen lebonyolítani az albániai találkozót, mint amilyenre a magyar sikerült.
Az uniós és az oda törekvő országok kapcsolatában a politikus szerint olyasmi történik most, ami pár évvel ezelőttig elképzelhetetlen volt. Ennek számos oka van, az egyik Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki „felébresztette” az uniót, nehéz időt hozva rá. De a mostani fórumon elhangzottak, illetve a brüsszeli tervek a fokozatos integrációra nagyon bátorítóan hatnak Albánia számára.
Elmondása szerint e fórum speciális energiával bír, amelyen – más fórumoktól eltérően, ahol mindenki elmondja, mit gondol, és aztán vége – sokkal szabadabb a kommunikáció, ezért érzékelhető a szabadság, még a veszélyes témákról is szabadon beszélhettek.
Edi Rama is megköszönte Emmanuel Macronnak a régi francia vízió felélesztését ezzel a csúcstalálkozóval, amely ilyen széles körű. Állandó struktúrát javasolnának a magyar csapattal közösen, ez lenne ennek a fórumnak az úgymond titkársága, amely lehetővé tenné, hogy a két fórumülés között is folyhasson a munka.
"Egy jobb struktúra létrehozása nagyon jó elképzelés. Ahogy a francia elnök ma aláhúzta, ha megszámoljuk, hány embert képviseltek ma a csodálatos stadionban ülő résztvevők, az egy 700 milliós Európa, amely hatalmas. Természetesen benne különböző gondolkodásmódok és álláspontok vannak, de ez egy olyan szám, amelynek hallatán azt gondolja az ember, hány dolog lehetne más, mennyi minden jöhetne ki abból, ha ezt a sok ember egy jobban képviselt népesség lenne" – fejtette ki gondolatait az albán miniszterelnök.
„Tragikusan optimista maradok az EU és Albánia jövőjével kapcsolatban, országomnak kétségkívül Európában van a helye. Új utak nyíltak meg előttünk, ez köszönhető a magyar elnökségnek is, amely nagyon határozottan állt ki emellett és meg is kezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Remélhetőleg még ebben az évtizedben csatlakozhatunk, más nyugat-balkáni országokkal együtt” – fejezte ki bizakodását.
Megjegyezte, nem lehet az EU-nak két határa, egy külső és egy, amiben a Nyugat-Balkán egy külön rész. A Nyugat-Balkánnak az EU részévé kell válnia, hogy kevésbé legyen átjárható és megközelíthető rosszindulatú beavatkozások számára.
Kérdések Orbán Viktornak
A "lázadás" mit jelent?
A migráció ügyében a magyar kormány első lázadása 2015-ben, a migrációs válság kezdetén a kerítés felépítése volt, akkor "ez még ősbűnnek számított". Azóta mások is építenek kerítést, az már nem ilyen elbírálás alá esik. Aztán Magyarország bevezette a rendszert, ami az egyetlen megoldás a migrációra: senkit nem szabad beengedni az országba, amíg a kérelmét el nem bírálják.
"Az elmúlt tíz évben egyetlen olyan javaslatot sem hallottam, amely a magyar modellen kívül megoldást jelentene. A magyar modell az, hogy beadod a kérelmed, kívül maradsz az országon, mi elbíráljuk, ha a válasz igen, bejöhetsz, ha nem, nem jöhetsz be. De Magyarországot az Európai Bíróságon elítélték ezért, pedig ez az egyetlen védelmet jelentő megoldás. De mi nem fogunk ezután se beengedni senkit. Ez a lázadás következő lépése. Szerintem
nincs is más megoldás, csak az, ha sok ország lázad fel a mostani bürokratikus, dzsungelszerű szabályozások és a bírósági aktivizmus ellen,
és azt mondja, elég volt, meg akarjuk védeni a polgárainkat, senki sem jöhet be az engedélyünk nélkül. Amíg ez a lázadás nem lesz európai mértékű, addig mindig tartunk majd jó tanácskozásokat jogi okoskodásokról, paktumokról, kis módosításokról, de semmi nem fog működni. Én vagyok az egyetlen miniszterelnök Magyarországon, aki túlélte a migrációs krízist, 2015 óta. És ennek egyetlen oka van, mindig az emberek oldalán maradtam. Ez biztonságot jelent, határvédelmet és az otthonosság érzésének megvédését. aki nem ezt teszi, megbukik, mert szembefordul a saját embereivel, csak idő kérdése. A migráció problémája érdekében és az európai stabilitás érdekében is mindenkinek azt javaslom, hogy ebből a dzsungelből, az indatengerből, ami lefog minket, tépjük ki magunkat. Tegyük félre a szabályokat és védjük meg a határainkat" – fogalmazta meg javaslatát Orbán Viktor.
Mi várható az amerikai-magyar kapcsolatokban Trump elnökségével?
A kormányfő szavai szerint négy év alatt sok minden tönkrement, ezek kijavítása lesz az első feladat az új amerikai adminisztrációval. Vannak gazdasági jellegű terveik is, erről majd később számol be.
Hogyan tovább a béke felé?
Nem volt teljes egyetértés a 27 uniós tagállam között, a háború folytatása vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében különböző álláspontok vannak. De egy dolog nyilvánvaló: a békepártiak tábora nő, az amerikai győzelemmel pedig hatalmasra nőtt.
"Nem győzelemről és vereségről beszélünk, hanem tűzszünetről, emberéletekről, a pusztítás leállításáról. Új helyzet, hogy a nyugati világban most ezt a perspektívát képviselők többségbe kerültek, Európának reagálnia kell erre. Ez nem megy egyik napról a másikra, de
ma fontos lépést tettünk, hogy megtaláljuk azt a választ, ami 27 ország számára elfogadható lesz.
Most pedig egy informális vacsora következik, amelynek során ezt a kérdést tovább fogjuk boncolni. Még holnap is van egy napunk, ezért abban bízom, hogy holnap délutánra közelebb leszünk egy közös válaszhoz, mint voltunk ma reggel" – mondta Orbán Viktor.
Bontott-e pezsgőt Donald Trump győzelme örömére, ahogy azt korábban mondta? Milyen hangulatú csütörtök esti és pénteki tárgyalásokra számít?
Orbán Viktor Kirgizisztánban volt, amikor kiderült Donald Trump győzelme, ott mások a szokások, így bár bontottak pezsgőt is, "a vodkakészletet csapolták meg nagy boldogan, közösen örülve a fantasztikus eredménynek".
A háborúval kapcsolatos uniós állásponttal és a további megbeszélésekkel kapcsolatban elmondta: Európa nem végzett el egy intellektuális munkát, anélkül cselekedett. Most így állunk, meg kell fizetni az el nem végzett munka árát. Meglátása szerint úgy ment bele Európa a háborúba, hogy nem volt tisztázva, mi a győzelem, de így nem lehet tudni, hogy meddig kell harcolni.
"Most itt vagyunk, sose tisztáztuk, hogy a Krímet is vissza kell-e venni, Szevasztopol-NATO-zászló? Moszkva? Mi a győzelem? Most nehéz megállni, mert nincs meghatározva, mi a győzelem. Vissza kell menni az elejére, ismét fel kell tenni a kérdést, hogy mit akartunk elérni, hogyan akartuk elkerülni a vereséget, mit értettünk győzelem alatt és hol vagyunk ehhez képest? Mert most inkább úgy nézünk ki, mint akik eltévedtek az erdőben, miközben százezrek halnak meg" – mondta. A válasza tehát: remélhetőleg holnap este közelebb lesznek az elején el nem végzett munka bepótlásához, mint vannak most.
A bírósági aktivizmussal kapcsolatosan az egyik kérdező arra volt kíváncsi, hogy Orbán Viktor lebontaná-e a fékek és ellensúlyok rendszerét, az illegális bevándorlással kapcsolatban csökkentené-e a bíróságok hatáskörét?
Válaszul Orbán Viktor kifejtette, mi a gond az "igazságszolgáltatási aktivizmussal":
"Van alkotmányunk, azok alapján hozott törvényeink, a jogszabályokat követi Magyaroszág. Az Európai Bizottság beperelte (a migrációval kapcsolatos szabályai miatt - a szerk.) Magyarországot az Európai Bíróság előtt. A döntés szerint amit teszünk, az rossz, ezért fizetnünk kell és módosítani kell a jogszabályt. De ha módosítom a jogszabályt, az alkotmánnyal megyek szembe, azt nem tehetem. Az alkotmánymódosításra a migráció ügyében nincs lehetőség. Ez tehát csapdahelyzet, ezt nevezte igazságszolgáltatási aktivizmusnak" – magyarázta a magyar kormányfő. Mint mondta, Olaszországban is ez a helyzet, de máshol, más döntéseknél is.
"A nemzeti kormány így nem tudja vezetni a kormányát, hiszen az emberek többsége szinte minden országban elveti az illegális bevándorlást, de a nemzeti kormányok nem tudják keresztülvinni a nép akaratát, ehelyett el kell magyarázniuk, hogy nem tudnak cselekedni, mert a nemzetközi bíróság elítéli őket. Ennek az eredménye, hogy megkérdőjeleződik a vezetési képességük. Ki szavazna olyan kormányra, amely nem tudja vezetni az országot, nem tudja betölteni vezető szerepét? Ha azt kell mondanom, hogy valamit nem tudok tenni, az elfogadhatatlan a nép számára, a szavazók ezt nem fogadják el, hiszen ők vezetőket választják meg, hogy szolgálják őket. De az igazságszolgáltatási aktivizmus nem engedi ezt. Látják, milyen komplikált ez a helyzet, nem csak a fékek és ellensúlyok rendszeréről van szó, hanem európai szuverenitásról van szó és túlszabályozásról, amely elveszi a döntési lehetőségét nemzeti szintről és európai szintre emeli" – válaszolt.
Miben fog profitálni Magyarország Orbán Viktor jó személyes nexusából Donald Trumppal? Például helyreállítják-e a megszűnt kettős adóztatási egyezményt?
Rajta vagyunk a problémáinkkal Donald Trump listáján, például a kettős adóztatással kapcsolatos problémával, de a "magunk helyén", az új amerikai elnöknek ezer nagyobb gondja van, mint hogy a magyarok elmúlt négy évben elszenvedett sérelmeivel foglalkozzon – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: Trumppal való személyes jó kapcsolata csak a kampányban számított, ezután a két ország kapcsolata fog számítani. De az jó esély Magyarországnak, hogy egy olyan közeli szövetségben vagyunk az Egyesült Államokkal, mint korábban sosem, ezt ki is fogjuk használni.
Donald Trumpról elmondta: "börtönbe akarták zárni, el akarták kobozni a vagyonát, meg akarták ölni, és ma ő az Egyesült Államok elnöke. Mindig büszke vagyok, ha azokkal harcolhatok együtt, akik a mindenkori hatalmi elittel szemben próbálnak érvényt szerezni az emberek akaratának. Ezt hívják demokráciának. Ez történt."
Mit jelent a béke Ukrajnában? Hiszen mindkettő ezt akarja, csak másként.
Ukrajna ügyében az első lépés a tűzszünet lenne Orbán Viktor szerint. Úgy látja, hogy ha a hosszútávú békemegyállapodás mikéntjéről túl sokat beszélünk, akkor csökken az esély a tűzszünetre. A béke milyenségéről való pontos ismeret nem előfeltétele a tűzszünetnek. A békekötés előfeltétele a kommunikáció a felek között, annak az előfeltétele pedig a tűzszünet. Az időt adna a háborús feleknek a kommunikáció létrejöttéhez. Persze hosszú időbe fog telni, mire mindkét fél számára elfogadható megállapodás születik, de ahhoz tűzszünet kell.
Az uniónak és Washingtonnak felül kell vizsgálnia Orbán Viktor szerint az 50 milliárdos ukrajnai támogatási csomagot - miért mondta ezt? Ez magyar gondolat vagy Donald Trumpé? Illetve milyen új irányvonalakat, változásokat lát az európai vezetők körében, amire beszédében utalt?
Orbán Viktor csak a maga nevében válaszolt. Úgy látja, az a kérdés, hogy ha az USA az ukrajnai háború pénzügyi finanszírozásában nem vesz részt a jövőben, akkor Európa egyedül fogja-e finanszírozni? Mindenki készen áll-e erre, vagy csak néhány ország? Ez az oka, hogy az 50 milliárdos csomag az asztalon van, vannak kételyek, hogy ezt hogyan oldja meg Európa, különösen az amerikai választások után. Nemcsak a csomag a kérdés, hiszen annyi nem elég, hamar elfújja a szél, jönnek új kérések, hanem az is, hogy ki fogja az új igényeket fizetni, melyik nemzet kész arra, hogy ebbe beruházzon? "Ezek a pénzügyi kérdések nagyon égetőek lettek, mert az amerikai elnök nemsokára elfoglalja hivatalát. Erről már tárgyalunk és még fogunk is" – összegzett a miniszterelnök.
Az európai polgárok szerinte egyre kevésbé állnak készen egy olyan háborút finanszírozni, amelyet nem értenek, amelynek nem látják a végét, a célját, sem azt, hogy mennyire működnek a szankciók.
Az utolsó kérdésben felidézték, hogy Orbán Viktor egyszer azt mondta, Magyarország egy egér a hídon, és ha Donald Trump nyer, akkor lesz egy elefánt is a hídon Magyarország mellett, és az ő társaságában nagyobb tisztelettel tekintenek majd rá. Lát-e veszélyt abban, hogy ha európai vagy kínai termékekre vámot vet ki Donald Trump, azzal az elefánt véletlenül rálép egér barátjára.
"Az egér legyen gyors, tartják a magyarok" – így válaszolt Orbán Viktor, majd hozzátette: nem arra gondolt azzal a hasonlattal, hogy más lesz a megítélése az amerikai választások fényében. Mindig elvárja a tiszteletet hazája iránt, mert ezeréves története van, kedves, jól dolgozó, küzdő emberekről van szó. Ezért kéri a tiszteletet, nem a barátai miatt.
Meglátása szerint nem a kereskedelem az első számú kérdés Washingtonnal kapcsolatban, hanem az ukrajnai tűzszünet és a háború finanszírozásának kérdése, illetve az, hogy milyen új biztonsági architektúra jön létre a háború következtében Európában.
"A béketárgyalások eredménye nemcsak Ukrajna jövőjét határozza meg – megérdemlik a szép jövőt, mert sokat szenvedtek –, hanem az európai biztonsági architektúrát is.
Ha Európa nem elég aktív a részvételben, akkor az oroszok és az amerikaiak fogják felépíteni az európai biztonsági architektúrát, ahogy a második világháborút követően is történt" – fejtegette. Úgyhogy szerinte ebben Európának kommunikatívnak kell lennie, különben kívül maradunk a tárgyalásokon.
A vámok és a kereskedelem kérdésére pedig azzal válaszolt, hogy a helyzet nem lesz könnyen megoldható. Nemcsak azért lehet erre számítani, amit a kampányban mondott (vámok kivetése), hanem az alapján is, amit elnökként tett, nagyon kemény tárgyalópartner. Úgy látja, komoly, nehéz kereskedelmi tárgyalásai lesznek az EU-nak az USA-val. Fontos a jó megállapodás elérése, de ehhez nagyon aktívnak kell lenni, mert a másik oldalon az új partner a tárgyalások mestere.