Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által szervezett Digitális Magyarország elnevezésű konferencián egyebek mellett a politikai, a gazdasági, az egészségügyi és a szolgáltatási digitalizáció lehetőségeit, kihívásait vették górcső alá a szakemberek és a döntéshozók. Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban ennek kapcsán elmondta: alapvetően megvan a kormányzati szándék arra, hogy egyre több szolgáltatás kerüljön át a digitális térbe. Ez a világtrend is, például egyre több országban – például évek óta már Észtországban is – lehet elektronikusan szavazni.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója hozzátette: Magyarország még nem tart itt, és a konferencia egyes felszólalói is megerősítették, hogy
a 2026-os országgyűlési választáson még biztosan nem lehet majd digitálisan voksolni, de az egyértelműen kijelenthető, hogy „ebbe az irányba haladunk”.
Úgy véli, jelentősen megkönnyítené a mindennapi ügyeink intézését, ha a jövőben például a közigazgatási, pénzügyi, banki vagy egészségügyi szolgáltatások, esetleg a fintech szektor igénybevétele, használata átkerülne a digitális térbe.
Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta: a konferencián több előadó is beszélt különböző trendváltozásokról, innovációkról, így például arról is, hogy az emberek egyre inkább áttérnek a készpénzes fizetésről a bankkártyás vásárlásra. Sőt, nem elképzelhetetlen az sem, hogy a következő évtizedben már egyáltalán nem lesz fizikai pénzeszköz, hanem digitális valutát használunk majd.
Megjegyezte: a pénzügyi digitalizáció elterjedése nemcsak kényelmi faktort biztosít, hanem nagyon jelentős gazdaságnövelő hatása is van. A digitalizáció fejlődésével és térhódításával ugyanis nő a kereskedelmi forgalom, megemelkedik a szolgáltatások száma, utóbbiaknak jobb lesz a minősége. „Ezekre a trendekre mindenképpen figyelni kell, és Magyarországnak is érdemes fejlesztéseket végeznie ebbe az irányba” – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.
A konferencián központi téma volt a kiberbiztonság is. Több előadó is felhívta a figyelmet arra, hogy
a biztonsági kockázatok 90 százalékban a felhasználókat érintik.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója elmondta: a kiberbűnözők az emberek jóhiszeműségét és naivságát használják ki, ami sok esetben azzal jár, hogy a sértetteket anyagi kár éri vagy megszerzik a személyes adataikat és visszaélnek azokkal.
Bendarzsevszkij Anton figyelmeztetett: ahogy egyre inkább elterjednek az említett szolgáltatások a digitális térben, annál inkább megnövekszik azoknak a száma, akik igénybe veszik azokat, ők azonban ezzel különböző veszélyeknek is kiteszik magukat. A következő időszak egyik legfőbb kihívása lesz, hogy az embereket időben, széles körben értesítsék a biztonsági kockázatokról és arról, miként lehet hatékonyan fellépni a visszaélések ellen. „Elsődlegesen nem a működtető oldalán, hanem a felhasználók között vannak komoly kockázatok” – hangsúlyozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.