az uniós elvárás szerinti 90 százalékos mutató már az ősz elejére teljesült. A tárolói töltöttség - jócskán 93 százalék feletti értékkel - szeptember-október fordulójára tetőzött Magyarországon. Azóta hűvösebb az idő, fogyni kezdett a készlet, de a novemberi határidőre így is magabiztosan az előírt szint felett alakul a hazai adat.
A 6 milliárd köbméteres tartalék több annál, mint amennyi az előző fűtési szezonban összesen elfogyott, ez a mennyiség a tavalyi egész éves lakossági felhasználás kétszerese. Mint hangsúlyozták, a magyar családok ellátását biztosítják, a rezsicsökkentésnek köszönhetően ráadásul Európa legalacsonyabb árain teszi ezt a kormány. A földfelszín alatti gáztárolóval rendelkező tagállamokat 2022 óta kötelezi uniós rendelkezés arra, hogy létesítményeiket
a fűtési szezon kezdetére kapacitásuk legalább 80 százalékáig töltsék fel, e közös célérték tavalytól emelkedett a 90 százalékra november elsejei határidővel.
Ennek ütemezett elérése érdekében a szabályozás országonként eltérő köztes szinteket is rögzít. Az uniós elvárást február, május, július és szeptember után november elsején is meghaladja a magyarországi földgáztárolók töltöttségi aránya, amely jelenleg 91 százalékos, idén tehát az öt feltöltési célérték mindegyike hiánytalanul és határidő előtt teljesült.
Magyarország egymást követő két időszakban múlta felül az uniós elvárást a gázfelhasználás visszafogásában is. A tagállamoknak az előző öt év átlagához képest 15 százalékos csökkenést kellett elérniük. A hazai megtakarítás mértéke a kötelező szintet jelentősen felülmúlva 20 százalékos volt tavaly után idén áprilisig is.
Magyarország 2024 első három negyedévében a megelőző esztendő azonos időszakához képest 5,2 százalékkal kevesebb földgázt használt fel,
az energiaválság előtti évhez, 2021-hez mérten közel 2 milliárd köbméterrel alakult alacsonyabban a gázfogyasztás idén januártól szeptemberig. A várakozások szerint az egész éves felhasználás 8 milliárd köbméter alatt maradhat 2024-ben. A mérséklődő igények különösen a magas készletszint miatt erősítik az ellátás biztonságát, csökkentik Magyarország importkitettségét és a hazai károsanyag-kibocsátást.