"Ajánlást" kaptak az idei tanévben a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük - írja a nepszava.hu. A Klebelsberg Központ szerint ez csupán ajánlás, végső soron az intézmények maguk döntik el, hogy figyelembe veszik, vagy sem.
A központ szerint a maximális 100 pontból a következő lépcsők szerint kellene a gimnáziumoknak mérlegelnie a tanulók esetén a felvételt:
- négy évfolyamos képzés esetén minimum 50 pont,
- nyelvi előkészítő esetében minimum 60 pont,
- hat évfolyamos képzésnél pedig minimum 70 pont.
A lap kiemeli, hogy ha a tanintézmények valóban betartanák ezeket a ponthatárokat, akkor rengeteg nyolcadikos diák csúszna le a gimnáziumról, ugyanis az Oktatási Hivatal tavalyi adatai szerint a 8. évfolyamos diákok közel fele, 47,8 százaléka nem ért el 50 pontot a központi írásbelin.
A lap megkereste ezzel kapcsolatban a Klebelsberg Központot, ahol megerősítették az ajánlások kiküldését, és a következőképpen indokolták a meghúzott ponthatárokat:
"Az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés "presztízsének" növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben.
Továbbá, hogy azok a tanulók, akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt, hiszen jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz."
Azt is hozzátették, hogy a Honvéd Kadét Program és az Arany János Program esetében azok specialitása miatt nem küldtek ki ajánlást.
A magyarázat szerint a megfelelő pontszámot el nem érő diákok jobban járnak a szakképzéssel. Ám az Oktatási Hivatal adatai szerint a szakképzésben még nagyobb, 7,67 százalékos a lemorzsolódás aránya, mint a gimnáziumokban, ahol csupán 1,05 százalék.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvezetője, Nagy Erzsébet a lapnak azt nyilatkozta, az ajánlások mögött nincs pedagógiai elgondolás. Véleménye szerint a központi ajánlás és a KK magyarázata abba az irányba mutat, hogy a gimnáziumok ne lehessenek az esélyteremtés helyszínei, és úgy csökkentenék a lemorzsolódást, hogy akinél ennek fennáll az esélye, az inkább meg se próbálja.
"Az, hogy a gimnáziumok csak a legjobbaknak, a kiváltságosoknak valók, egy gusztustalan elitista szemlélet, semmilyen pedagógiai elgondolás nincs mögötte"
- fogalmazott Nagy Erzsébet. A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György szintén ellenzi az ajánlást, amit szerinte sok intézmény be is fog tartani, ugyanis ki vannak szolgáltatva a tankerületeknek. Szerinte a kormány ezzel a lépéssel a szakképzés felé szeretné terelni a gyerekeket, holott a tanulók és az ország hosszú távú érdeke a gimnázium és a felsőfokú végzettség támogatása lenne. Hozzátette, a presztízst inkább az oktatás színvonalával lehetne emelni.