Kétféleképpen lehet megfosztani egy képviselőt ilyen típusú ügyben a mandátumától. Az egyik, hogyha a bíróság az ítéletében kimondja a közügyektől eltiltást, ez itt most nem történt meg. A másik, az Országgyűlésről szóló törvény, amelyet 2014-ben szigorítottak, és most azt mondja ki ennek a 88. paragrafusa, hogy akit hivatali idejében bűntett miatt elítéltek, annak a képviselői mandátumában létrejön egy összeférhetetlenségi ok, nem maradhat képviselő. A bűntett az a cselekmény, amelyet szándékosan követnek el, és amit a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel rendel. Az összes többi bűncselekmény az vétség, vagyis a vétség miatti elítélés nem teremt összeférhetetlenséget a hatályos szabályok szerint, de a bűntett miatti elítélés igen. Ha ő nem mondana le a mandátumáról, akkor az országgyűlésnek kellene megfosztania ettől" – mondta Hack Péter jogtudós, az ELTE egyetemi tanára az InfoRádióban.
Megjegyezte: ha valakit a képviselővé válás előtt elítéltek, de már nem áll, vagy nem is állt soha a közügyektől eltiltás hatálya alatt, akkor ő megválasztható és betölthet mandátumot. Vagyis Fekete-Győr András egy következő választáson indulhat, de a mostani országgyűlési ciklusban nem tölthet be tisztséget. Ez azt is jelenti, hogy a párt által kezdetben felvetett megoldás, hogy ő lemond, aztán újra jelölik, nem működik.
A mandátumról való lemondás az Országgyűlés elnökéhez küldött nyilatkozattal történik, bármelyik képviselő bármilyen okból bármikor lemondhat a mandátumáról. Az, hogy ki és hogyan nevezi meg az utódját, attól függ, hogy az adott képviselő miként nyerte el a mandátumát.
"Egyéni választókörzetben mandátumot szerzett képviselő esetén megürül az adott képviselői hely, időközi választást kell kiírni a mandátum betöltésére, és addig, amíg az új képviselőt nem választják meg, addig eggyel kevesebb az országgyűlési képviselők létszáma. Ennek megfelelően változik a kétharmados számítás és a többség számítása is a szavazásoknál. Hogyha pártlistáról töltötte be a mandátumát a képviselő, akkor a listát állító pártnak van joga megjelölni, hogy ki legyen az utódja" – mondta a jogtudós.
Az a párton belül dől el, hogy például a mostani esetben Fekete Győr András maga megnevezheti-e az utódját, vagy valamilyen vezető testületnek kell eldöntenie, hogy a korábban a listán szereplő képviselőjelöltek közül kié lehet a mandátum. Hack Péter külön kiemelte, hogy ebben az esetben csak a korábban a listán lévő képviselők jöhetnek szóba, nem lehet bárkit jelölni. Egyéni körzetben bárki elindulhat, ott nem feltétel, hogy korábban képviselőjelölt legyen, de a listás helyek esetében csak a listáról lehet betölteni a mandátumokat – tette hozzá.