Az Építési és Közlekedési Minisztérium a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatába többek között beleírta, hogy „erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”, de a jogszabályt értelmező szakemberek a g7.hu-nak elmondták, hogy a jogalkotó két fontos kiskaput nyitva hagyott.
Az egyikk, hogy a definíció szerint erkélynek csak az épület homlokzati síkjából kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső, legfeljebb egy oldalról zárt tartózkodó tér számít. Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal határolt tér a loggia, amelyre a tiltás nem vonatkozik, és ennek a korlátjára kiakasztható a napelem.
Emellett nincs egyértelműen rendezve a szövegben az az eset sem, ha az erkély fölé (elő)tetőt építenek, amely lehet a napelem tartószerkezete is. Ha ezt az adott háznál egyéb szabályok nem tiltják, akkor egyes értelmezések szerint erre szintén fel lehet rakni a napelemet. Az erkélynapelemekkel kapcsolatos magyar szabályozás ezzel tovább bonyolódott.