"Azt tudjuk, hogy a kórházi fertőzések világszinten mekkora problémát jelentenek, és azt is, hogy az antibiotikumoknak leginkább ellenálló szuperbaktériumok az egészségügyi intézményekben terjednek. Arról viszont vajmi keveset tudunk, hogy ez a terjedés milyen gyors" – mondta Kintses Bálint az InfoRádióban.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arról számolt be, hogy munkatársaival több mint tízezer baktériumizolátum örökítőanyagát vizsgálták, hogy feltérképezzék a leszármazási viszonyokat. Az örökítőanyagból ki lehet olvasni a rokonságot, és rekonstruálni lehet a fertőzés terjedését egy régióban.
"Az antibiotikumoknak van egy nagyon ígéretes alternatívája, a baktériumokat támadó vírusok, az úgynevezett fágkészítmények, amelyek az emberre teljesen ártalmatlanok. Ezeket lehet használni fertőzések kezelésére. Valójában több mint száz éve használják már ezeket, csak az antibiotikumok térnyerésével feledésbe merültek, mert a használatuk komplikált" – fejtette ki a kutató.
Hozzátette, hogy az antibiotikumok hatástalanná válásával újra terítékre került az alternatív megközelítés, de megnehezíti a használatukat az, hogy minden szuperbaktérium-változatnak a kezelésére más-más bakteriofágra van szükség. Ezért volt szükség a térkép elkészítésére, amelynek a paraméterei alapján egy adott régióban célzottan lehet a bakteriofág alapú terápiás eljárásokat fejleszteni.
"Ha túl gyors a kórházi fertőzéseket okozó baktériumoknak a terjedése, akkor nem tudjuk a lépést tartani a bakteriofágokkal. Viszont az a jó hír, hogy egy adott régióban nem változik olyan gyorsan a baktériumoknak a típusa, egy adott országban átlagosan hat évig ugyanazok a variánsok" – összegezte a kutatás eredményeit Kintses Bálint.