55 ezer tonna homok, naponta 5500 kilométert gyalogló vízügyesek – árvízi összegzés

A helyreállítás, a védelmi eszközök pótlása, valamint az árvízzel összefüggő számítások és összefoglalók készítése még eltart egy ideig – olvasható az OMIT közleményében, amelyben rövid áttekintés adnak az elmúlt szűk két hét eseményeiről.

Szeptember közepén a Közép-Európa fölött pörgő Borisz ciklon miatt 5 nap alatt (09.12. és 16. között) rendkívüli mértékű, területi átlagban 70-300 mm csapadék esett elsősorban a Traun, az Enns, a Bécsi-medence, a Morva, valamint a Lajta vízgyűjtőjére.

A kialakuló árhullámok elleni védekezés összehangolására és az ehhez szükséges vízügyi szakembergárda, valamint az anyag- és eszközigény koordinálására szeptember 13-án elkezdett dolgozni az Országos Műszaki Irányító Törzs – írják a közleményben. A reggeli megbeszéléseken minden alkalommal részt vettek a társszervek – a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség – képviselői is, hogy a segítségnyújtásról egyeztessenek a mi szakembereinkkel.

A vízügy az állami védvonalakon szervezte-vezette a munkát, emellett szakmai irányítókat biztosított a 41 önállóan védekező településre. Az árvízzel érintett területekre összesen 965 munkatársát rendelte át az OMIT más vízügyi igazgatóságoktól. Valamennyi helyszínen a nap 24 órájában folyt a munka, teljesítettek szolgálatot a védekezésben résztvevő kollégák. Az őrszolgálatot teljesítők mintegy 5500 km-t tettek meg gyalog minden nap annak érdekében, hogy a szakaszukat felügyeljék. Ez nagyságrendileg Magyarország teljes határvonal hosszának kétszeresét teszi ki!

A vízügyi szervezetek részéről az egy napon a védekezésben résztvevők legmagasabb száma 1896 fő volt. Mellettük a társszervezetektől több mint 5000 fő, illetve mintegy 2700 civil önkéntes dolgozott a legmagasabb létszámban.

Az országban több mint 40 km-en épült ki ideiglenes védmű, amiket, ha sorban egymáshoz illesztenénk, a budapesti Clark Ádám tértől egészen a Velencei-tóig érnének.

A Duna mentén az önkormányzati védekezéseknél 4600 m-en kellett felállítani árvízvédelmi mobilfalat. Ilyen technológiát olyan sűrűn beépített részeken használtak, ahol a lakott terület és a folyó között nincs elegendő hely földből kialakítani a gátakat. Az állami védvonalak ugyanakkor jellemzően nem a sűrűn lakott, illetve városias környezetben vannak.

Az árvízi védekezéshez összességében több mint 2 millió homokzsákot adtak ki – 1,9 millió darabot az önkormányzatoknak, míg 0,1 milliót az állami fővédvonalakra –, ezeknek mintegy 95 százalékát fel is kellett használni.

A zsákokat 32 000 m3 homokkal töltötték meg, ami összesen nagyjából 55 000 tonnának felel meg.

Mosonmagyaróvár és a környező részek védelmében szeptember 18-án, szerdán hajnalban a szakembereknek meg kellett nyitnia a Lajta-szükségtározót. Ennek az irányított és biztonságos vízkivezetésnek köszönhetően nem csak a várost és lakosságát, hanem jelentős nagyságú ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú, valamint oktatási, egészségügyi, szabadidős területet, illetve agrárinfrastruktúrát védték meg.

A Mosoni-Duna torkolati műtárgy, másik nevén árvízkapu lezárása pedig a folyó győri tetőzésekor 130 centiméterrel tudta alacsonyabban tartani a vízállást és mentesíteni a város védekezését.

A Duna árhulláma a hazai szakaszon Nagybajcsnál szeptember 19-én napközben, Komáromnál 20-a hajnalban, Esztergomnál pedig napközben, Nagymarosnál 20-án este, míg Vácnál aznap éjszaka tetőzött.

Budapesten szeptember 21-én hajnalban mérték a 830 cm-es tetőző értéket, 24-én kora délutánra pedig már az I. fokú készültségi szint alá apadt a folyó. Paksnál 22-én napközben, Baján 23-án este tetőzött a Duna, végül kedden (24-én) napközben Mohácsnál is bekövetkezett a tetőzés, a II. fok szintje fölötti vízállással.

Mivel ütemes tempóban zajlik az apadás a Dunán is, a vízügy a vízpótlásra és víz visszatartásra koncentrálhat, mert ez már nem veszélyezteti az árvízi biztonságot.

A területi igazgatóságaink megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák feltöltését. Magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat ugyanakkor nem vehetnek igénybe, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal. A tárgyalások folyamatosan zajlanak a területi igazgatóságok hatáskörében – írják.

Az árvízzel összefüggésben a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse péntek déli 12 órától befejezte munkáját – zárul a közlemény.